Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

HIDY PÁLNÉ: A lélek szárnyán

A tanítás, a lecke elemi és kozmikus erejű. Élni csak önmagunk meghar­colt belső törvényei szerint lehet és érdemes, hogy erőt és időt csak a min­denséggel mérhető dolgokra szabad fordítani, hogy a nagynak és fontosnak vélt dolgok, egy másik, magasabb dimenzióból nézve semmivé silányulnak. Te biztos, sziklaszilárd voltál a hitben. Csalhatatlan iránytűd volt a fontos és jelentéktelen dolgok összekuszált rendjében történő eligazodásra. Te tudtad, és segítettél a körülötted lévőknek is felismerni, hogy f élnünk, nem a kicsinyes és múló földi hatalmaktól, hanem csakis önmagunk értéklátó tekintetének elhomályosulásától és torzulásától kell. Te hitted, és nekünk is segítettél hinni, hogy az élet szép, ha van szemünk és szívünk az aprónak tűnő varázslatok megéléséhez, és felismeréséhez, ha nem esünk áldozatul lelket őrlő és elszürkítő csapdáinak. Te tudtad, hogy a BEKE csendjét elsősorban önmagunkban hordozva, önmagunkkal megkiizdve nyerhetjük el. Hited, erőd segített a bizonytalanoknak, a kerülő úton járóknak, az élet­ben eligazodni akaróknak, az önmagukat keresőknek, és az önmagukkal har­cot vívóknak. így lettél, így vagy Te TANAR, a szó legtisztább, legmagasabb rendű ér­telmében. Bennetek és általatok, segítséget kaptunk mi is a LATASRA, a felismerés­re. Eltetek és elmentetek, a fájdalom könnyei, sokunk látását mosták tisz­tábbra és élesebbre. A felismerés és a feladat súlya már a miénk. Miénk a teher, hogy innen elmenve, a fájó érzések viharát megélve, a TUDÁS és LATAS birtokában, önmagunkat mivé és milyenné formáljuk. Mert kereszt és feltámadás, szenvedés és megújulás, egy tőről fakadva, egymástól elválaszthatatlanul jelentik a TITKOT, élet és halál nagy miszté­riumát. Kedveseink! Segítsetek! Segítsetek nekünk, a tovább élőknek, a bukdácso­lóknak, a kétségek között gyötrődőknek és roskadozóknak. Segítsetek, hogy az Ave Mária, oly tisztán és mélyről fakadóan törhessen fel szívünkből, ahogy Klári ezt a Te hangod repítette a magasba, és az „Isten kezében va­gyunk, és ott vagyunk a legjobb helyen " hite, oly biztosan és erőt adócin áradjon szét bennünk, ahogy Jenő, az. a Te hangodból és a Te szemeidből sugárzott és sugárzik felénk... Hidy Pá Iné 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom