Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.
egy keskeny, félkörívvel záródó kis ablak nyílott az altemplom hajójába. A sírkamra nyugati zárófalához pedig a hajóból széles lépcsősor vezetett le, s itt két kis kerek ablakon át lehetett betekinteni a sírkamrába. A megtalált lépcsősor későbbi ugyan a négyzetes templom építésénél, de a korábban itt lévő, elbontott hasonló előtér maradványai is előkerültek. A jelenlegi lépcső bizonyította a régészeknek, hogy e különleges kegyhely még a viszonylag késői időben is ismert volt. A falazott sír két végénél azonos korú két oltár maradványát találták meg. Oltáralapozás volt az altemplom szentélyben is. Egy teljes faragott kőoltárra is rábukkantak az egyik barokk pillérbe másodlagosan befalazva. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a templom geometriai és szellemi középpontja a sírkamra, illetve az a különösen tisztelt személy volt, akit ide temettek. Az egész templom láthatólag e sír tiszteletére épült. A sír tisztelete a templom átépítése után is megmaradt, egészen a XVIII. századig. 5 1 A kutatók a négyzet alaprajzú, négy félköríves apszissal bővülő épületet tekintik az első templomnak. Ezt az úgynevezett első templomot már az Árpád-korban átalakították. Északi és déli zárófalát az apszisokkal együtt lebontották, a mellékhajók oszlopait pedig befalazták. Az eredetileg öthajós teret háromhajóssá szűkítették. Az altemplom és a fölötte lévő emelt szentély is teljes szélességében megmaradt; az eredetileg centrális templom hosszhajós, kereszt alakú épületté alakult. Az altemplom eredeti bejárati lépcsői a templom testén kívülre kerültek, ezért új bejáratot kellett kialakítani. Ezt a déli oldalon a hajóból kis íves záródású átjárón keresztülvezető lépcsősorral képezték ki. Az északi bejáratot egyszerűen befalazták, így maradhatott meg eredeti állapotában. A felső templom emelt szentélyére újonnan épített lépcsőkön lehetett feljutni, az északi, illetve déli mellékhajóból. Megmaradt a hajó közepén kiemelkedő dobogó - a sírkamra teteje - a hozzá vezető lépcsősorral. A nyugati apszist kiegyenesítették, és belül széles bejárati lépcsőt építettek. A két nyugati sarokban pedig egy-egy tornyot alakítottak ki. A XV. században felújították a templomot, ekkor épült a déli gótikus kapu, s ekkor kapott a felső templom egységes, fehérre meszelt vakolatot, amelyen helyenként falfestmények is voltak. A kutatók ezt tekintik a második templomnak. A templom alaprajzi elrendezése nem változott ugyan, de a XVII. század végén vagy a XVIII. század elején téglapadlózatot készítettek a hajóban (az emelt szintű szentély eredeti terrazzo padlója végig megmaradt), amely azo5 1 Kovalovszki Júlia 1981. 41 306
