Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

Levárdy Ferenc úgy érezte, hogy Tóth Sándor bírálatát, hangnemét nem lehet válasz nélkül hagyni. Még ugyanabban az évben a Műemlékvédelem 3. számában válaszolt neki. Nem helyeselte, hogy miközben Tóth Sándor hipotézis nélküliséget követelt tőlük, ő maga is egy újabb hipotézissel állt elő. A Műemlékvédelem című folyóirat ebben az időszakban többször is foglalkozott Feldebrővel Az 1977-ben megjelent 1. számban szerkesztői megjegyzésként leírták, hogy erre azért van szükség, mert a feldebrői műemlék eredetkérdése igen fontos. Minél többen foglalkoznak vele, annál inkább remélhető, hogy a kérdéseket több szempontból megvilágítva végül megnyugtató, tudományosan is elfogadott álláspont alakul ki. Kovalovszki Júlia a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként vezette azt a régészeti kutatást, amely 1972-1982 között zajlott Feldebrőn. A tíz éven át tartó munkálatok ideje alatt választ találtak olyan kérdésekre, amelyekre korábban csak feltételezések voltak. Az ásatást előre meghatározott terv szerint végezték, az épület szakaszokra bontásával. A templom minden részletére kiterjedő falkutatást is végeztek, Dávid Ferenc művészettörténész az Országos Műemlék Felügyelőség munkatársa segítségével. A templomkertben is nagyobb összefüggő területeket tártak fel, s ekkor találták meg a monostorra utaló részletet is. A kutatók az akkor meglévő állapotból indultak ki, és visszafelé haladva jutottak el a kezdetekig. 4:

1 Az épület ismertté vált e kutatás során, de továbbra is vannak titkai. Nem sikerült kideríteni, hogy kinek a tiszteletére építették. Számításba jöhetnek a területet birtokló Aba nemzetség tagjai, esetleg maga Aba Sámuel, de legutóbb az a gondolat is felmerült, hogy Szent István a Bulgáriában zsákmányolt Szent György-ereklye számára építtette. Ezekre a kérdésekre a jövőben még választ kell adni. 4

6 Az 1970-es évek elején halaszthatatlanná vált a templom teljes helyreállítása. Ennek megkezdése előtt az épület statikájával összefüggő talajvizsgálatokat végeztek. A kutatógödröket az épület kritikus pontjainál az alapozások alá is le kellett ásni. Ekkor találták meg például a nyugati félköríves apszis maradványát a barokk torony két oldalán és belsejében. így már a négyzet alaprajzú épületnek mind a négy apszisa megvolt, minek következtében a zárófal is körös-körül ismertté vált. Ekkor derült ki az is, hogy a sírkamrának megvan az eredeti terrazó padlója, amely az 1936-ban helyreállított padlószintnél kb. 60 centiméterrel mélyebben volt. Ezért tervbe vették az altemplom új téglapadlójának a felbontását, hogy hiteles képet kapjanak az eredeti szintviszonyairól. Kiderült az is, hogy a sírkamra nyugati fala eredetileg nem 4

5 Kovalovszki Júlia 1981. 40. 4

6 Kovalovszki Júlia 1981. 42. 304