Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.
befejeződjön. Másrészt a bencés építkezésekben 1080 körül volt az a változás, amely átvette a clunyi építőreformokat. A Feldebrőn alkalmazott boltozási mód a XI. század utolsó tizedeiben kezdett elterjedni, s a szentély szájában álló faragott oszlop, valamint a szalagfonatos díszü kőlaptöredék is erre az időszakra utal. Kampis szerint a falképek festője bencés miniátor volt, aki a regensburgi Szent Emmeram kolostorban tanult. Nem volt képzett falfestő művész, miniatúra emlékeiből élt, vagy ilyen mintái voltak, s ezeket nagyította a falakra, 1070 körül. 2 7 1957-ben a Budapesten rendezett csehszlovák építészeti kiállítás alkalmával Magyarországon járt Mencl Vaclav cseh kutató, s ekkor megvizsgálta a feldebrői templomot. Érdeklődésének oka az volt, hogy olyan nézetek is napvilágot láttak, miszerint a templom a magyarok bejövetele előtti szláv korszakból, talán a Nagymorva Birodalom idejéből származik. Mencl szerint az első templom öthajós volt, nagy centrális térrel, amelyben a görög kereszt elve alapján öthajós tér öthajós teret keresztez. A görögkereszt alaprajzú építményeket szír eredetűnek tekintik, már a II. században alkalmazták, de főleg a X. század végén, XI. század elején Grúziában fejlődött ki (örmény építményekben 624-631 között). Az ilyen építmények a nyugati világban váratlanul, előzmény nélkül jelentek meg, és azt bizonyították, hogy létrejöttükben keleti hatások működtek közre (mint például a Germiny des Prés Franciaország). 2 8 A feldebrői templom nem vezethető vissza a szentistváni udvari kultúrára, mivel az Felső-Olaszország és Salzburg felé orientálódott, de nem származhat a Nagymorva Birodalomból sem, mivel hasonló építmények Morvaországban nem találhatók. A nyugati építkezés még a XI. században nem volt annyira bonyolult, mint az Feldebrőn tapasztalható. Egyes örmény vagy grúz kváderépítkezéseknél alkalmaztak olyan szerkezettani megoldást, mint Feldebrőn. Oszlopkötegeket Arméniában főleg a X. századból ismertek. 2 9 A feldebrői templom az európai művészetben egzotikus színezetű kivétel (ezen kívül a tarnaszentmáriai, két francia és egy német templom rendelkezik még ilyen különlegességgel). Az egzotikus formákat a kazár nép juttatta el Magyarországra, amely együtt jött be a magyarokkal, és Aba vezetése alatt a Mátra és a Bükk hegység lábai alatt a Tarna völgyében telepedett le. Szent István idejében felvette a kereszténységet, és a magyar udvari művészet hivatalos irányzatától eltérő stílusú templomokat épített, amelyeket a kaukázusi kultúra által elért őshazájából hozott saját keleti művészetével : Kampis Antal 1955. 193. (A feldebrői altemplom) 2 8 Mencl Vaclav 1959.218-219. 2 9 Mencl Vaclav 1959. 220. 299
