Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

A keletkezés időpontját illetően Henszlmann Imre a XIII. századra,

1 Lux Kálmán a IX. századra teszi.

2 Ez a kettő képviseli az ellenpólust, a kutatók többsége a XI. és XII. századra datálja. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az altemplom egyszerre vagy két időpontban került-e kifestésre, egy vagy két mester munkája-e, s milyen eljárással készült. A következőkben a műemlékvédelmi munkálatokat, feltárásokat, illetve az ezek során megfogalmazott nézeteket ismertetem időrendi sorrendben. Henszlmann Imre fedezte fel a feldebrői templomot, a falképekről 1865ben írt először az Österr. Revue 203. lapján\ majd 1876-ban a Magyarország ó-keresztény, román és átmeneti Stylű Mű-emlékeinek rövid ismertetése c. munkájában több mint egy oldalnyi terjedelemben számol be Feldebrőről, s öt ábrával illusztrálja. Henszlmann Imre XIII. századi építésűnek vélte az altemplomot, a felső templomot három hajósnak gondolta. Az altemplomot temetőhelynek használják, hová a koporsókat egyszerűen leteszik, mi még a 4 felső templom látogatóra is ártalmasan hat - írta . Ö ásatásokat még nem végzett, így helytelenül szerkesztette meg az alaprajzot, de felismerte a falfestmények különleges értékét, amelyeket az építkezéssel egykorúnak tekintett, s hazánk legrégebbi, legsikerültebb XIII. századi falfestményei közé sorolta. Káinnak megvan az egész alakja, Ábelé félig ép, sőt „arczának" csak alsó része látható. Az előbbi három kalászt, az utóbbi bárányt tart, a középkorban szokásos módon, ruhájával eltakart kezében.

5 Henszlmann nem volt megelégedve a kerekded fejekkel, a nagy szemmel és szájjal, a lábakkal. Remeknek tartotta viszont a ruhák természetes redőzetét, s úgy vélte, hogy ennél jobbat nem fognak találni nemcsak e korban, de későbbi korokból sem.'

1 Henszlmann után Ipolyi Arnold említi a feldebrői altemplomot és falfestményeit egy kisebb tanulmányában

7, majd Rómer Flóris ír róla az 1874ben megjelent „Régi falképek Magyarországon" című könyvében, ahol Feldebrő külön fejezetet kapott. 1897-ben volt az első tájékozódó ásatás, amelyet a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Gerecze Péter végzett az altemplomban. 1 Henszlmann Imre (1813-1888) 1876. 136. 2 Lux Géza (1910-1945) 1942.92. ' Rómer Flóris (1815-1889) 1874. 105. 4 Henszlmann Imre 1876. 136-137. 5 Henszlmann Imre 1876. 137. 6 Henszlmann Imre 1876. 137. Kampis Antal 1955. 178. (A feldebrői altemplom) 294