Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

LISZTÓCZKY LÁSZLÓ: Versekben tündöklő Erdély

nak életre, váltanak színt és szólalnak meg, és mondják tisztán, hitelesen azt az időt, órát, percet, amelyben megszülettek." III. Az antológiasorozat története elválaszthatatlanul összefonódik tíz esztendeje elhunyt kollégám és barátom, Kakuk Jenő emlékével. O kezdeményezte - feleségével és Jónás Zoltánnal együtt - az antológiák megjelenését követő műsoros könyvbemutatókat, amelyekkel bejártuk egész Erdélyt, Magyarország néhány városát is. Barátságunk - amelyet elsősorban a költészet és a könyvek szeretete motivált -jóval az Isten kezében megszületése előtt kezdődött. Nagyon szerettem őt érzelemgazdagságáért, szárnyaló fantáziájáért, intenzív átélőképességéért, mélységes humanizmusáért. Ötvöződtek benne három legkedvesebb irodalmi hősöm tulajdonságai: Hamlet vívódó, önemésztő, a lét alapkérdéseit firtató bölcsessége, Don Quijote lelki nemessége és idealizmusa, Szindbád mámoros életszeretete, ábrándos, bolondos gavallériája és bohémsége, otthonkereső nyugtalansága és finom iróniával átszőtt nosztalgiája. Rendelkezett a szürke, nyers és durva valóság átlényegítésének, misztikus és transzcendens síkra emelésének varázslatos képességével. Megteremtette a maga szuverén és autonóm világát, amely a játék, a humor, a mese színeit villantotta föl. Kevesen tudtak olyan odaadóan, annyi empátiával figyelni másokra, mint ő. Csaknem teljesen hiányzott belőle a hiúság, az irigység, a féltékenység. Önfeledten örült barátai és kollégái eredményeinek, sikereinek. A jóság, a becsületesség, a tisztesség legapróbb megnyilatkozásait is legendává fokozta rajongó, biztató szavaival. Mellette sűrűn élhette át az ember a létezés legnagyobb csodáját: az önzetlen, a tiszta, a minden ellentmondáson, képmutatáson és érdeken felülemelkedő szeretet misztikus pillanatait. Különösen gyakran élhettem át ilyen pillanatokat az Isten kezében megjelenése után. Barátomat a készülő kötet titkaiba is beavattam, odaadtam neki az egybegyűlt verseket, meghallgattam észrevételeit. A frissen megjelent könyv egyik első példányával őt és családját ajándékoztam meg 1992 decemberében. Én viszonzásként azt a karácsonyi ajándékot kaptam tőle, hogy feleségével, Molnár Klárával és közös barátunkkal, Jónás Zoltánnal fölkeresett otthonomban, sejtelmes mosollyal a könyvtárszoba asztala mellé ültetett, majd bemutatták azt a műsort, amelyet az Isten kezében verseiből állítottak össze. Meghatottan hallgattam végig a rögtönzött produkciót, a szavalatokat és a Molnár Klárika által előadott gregorián dallamokat, zsoltárokat és egyházi énekeket. 24