Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei

férj iránti hűséget csak az atyai szeretet eszközli, de sziv-érzemény zárva van; hol a ' kehei és kötelesség parancsai harczra kelnek; e' vihar feletti érzéseket művészi ügyességgel adta szeretett Székelynénk. /.../'"

s

s S végűí egy jeles dátum egy jeles fellépésről: „ Kolosváratt janfuár]. 24-kén Shakespeare Hamletját láttuk, a' felejthetetlen Kazinczy Ferencz fordításaként; a' kihagyás nem volt kímélve. Különösen művészileg adta a' czimszerepet igen kedvelt Egress ink; /.../ Jelesen játszottak Szentpéteri (dán király) hasonlag Székelyné (Ophelia), kinek megható volt azon két jelenése különösen, midőn elme háborodott an beszél, és szalma-koszorút tevén fejére azt virág helyett osztogatja. /.../"

AS

9 „Kolosváratt janfuár]. 31-én Zelmira, vagy Zun iga kardja gróf Majláth Jánostól jött színpadunkra Kitünőleg adták szerepeiket: Székelyné (Zelmira), Egressi (Revistyei Andor), Szentpéteri (Hasszán). [...]"

l

9° Ez volt az utolsó előadás, amelyen Kolozsvárt fellépett, a Váradra induló társaságtól elvált, s Kolozsváron maradt. „Egy hónapig látta magát ismét bálványoztatni; e rövid dicsőség visszaidézte egykori pályája gyönyöreit, látta, hogy még nincs minden elveszve, s bár kön[n]yek közt, de ismét megvált és örökre, fényes pályájától." S belátta, hogy „a művészet embere, a bájoló, gyönyörködtető holdhoz hasonlít, mely miután teljességét meglelte, azon per ezt ől kétszeres mértékben kezdenek sugárai halványulni. "'

9

I Táncsics kolozsvári tartózkodásakor tehát nem láthatta Székelynét színpadon. Nem a színésznő játéka, hanem személyes tulajdonságai, különösképpen szépsége és jelleme ragadta meg az írót. Székelyné bejáratos volt Kolozsvár neves személyiségei házába, s nála is tiszteletét tette, szinte mindenki - többek között tudósok, művészek -, akikről a krónikások érdemesnek tartották följegyezni, hogy Kolozsváron megfordultak.

19

2 Barátai és tisztelői közé tartoztak id. gróf Bethlen Ferenc

19

3, Bölöni Farkas Sándor

19

4, |S

S Honművész, 1835. február 15. In uo. 1:524. p. 1X

9 Honművész, 1835. február 19. In uo. 1:525-26. p. 1"" Honművész, 1 835. március 5. In uo. 1:531. p. 19

1 Köváry 1855, 48. h. I

9" Beöthy Ödön, „az 1848dik évi zord természetű kormánybiztosa" egyedül Székelynét kereste fel Kolozsváron. Jakab 1871, 155. p. 19

3 Bethlen Ferenc, gr. bethleni (?. 1800-Bethlen, 1875. szept. 3.): katonatiszt, író, a kolozsvári református kollégium gondnoka, a szabadságharcban önkéntes nemzetőr százados. Színpadi müveket is írt. |9

J Farkas Sándor, Bölöni (Bölön, 1795. dec. 14.-Kolozsvár, 1842. febr. 3.): gazdasági és politikai író, az MTA levelező tagja, észak-amerikai utazásáról megjelent, nagy visszhangot kiváltott útleírásáért (Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár, 1834.) az MTA nagyjutalmát nyerte el. A Kolozsvári Kaszinó alapítója, a Vasárnapi Újság megindítója, s egy időben a kolozsvári Nemzeti Színház titkára is volt. 205