Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei

Pestről kiindultam, a nagy költség mindenemből kipusztított, smukkjainkat is megettük már'

4

4, most a második kontumációt'

4

5 tartjuk Pérc sen, egy állásban, melynek 25 forint egy holnapnyi bére, ilyen hidegséget, mellyel Magyarország az utasok ellen viselkedik, sohase láttam, nemhogy segítenének, de még azt a strázsát is, mely bennünket őriz, magunknak kell fizetni, innen isten tudja, mikor szabadulunk is, Erdély szélin megint kontumációt kell kiállani, melyet bajosan hiszek, hogy megérjük, ezért barátom uramnak is előre való gondoskodásból ezen levelembe írom, hogy netalán az isten kiszólítana, senki más örökösöm, mint a feleségem, én vele kerestem mindenemet, tehát semmi atyámfiának egy filléremhez sincs jussa, minden engemet illető rész a feleségemé. [...]"

14

6 A levél - amely tartalmaz még egy valószínűleg Székelyné által rávezetett utóiratot - augusztus 24. napján érkezett meg Kolozsvárra, Székely József pedig négy napra rá, 28-án a Nagyvárad melletti vesztegzárban, epemirigy-gyulladásban meghalt. Ez volt immáron a második nagy csapás Székelyné családi életében, kevesebb, mint négy év leforgása alatt: leánya után férjét is elveszítette. A színésznő miután Székely Józsefet augusztus 30-án eltemette, visszaköltözött Kolozsvárra, s mély gyászában elhagyta a színpadot. Itt kapta kézhez ifj. Miskolczy Lajos Váradolasziban kelt levelét, amelyben pontosan tudósítja szerettei sírjainak állapotáról: „V[árad]olaszi october r

li,

e" 1831. Kedves Székelyné! Méjjen érzett el válásunk után, hogy igeretemnek pontosan meg feleljek, 's az alkalmatosságot czélerányosan használjam: szer felett meg sokasodott munkáim félre tétele után, még el utazása napján, estve felé, a' Kő mettfs]ző Sidólioz Katona városra ki sétáltam, kit jól lehet munkába találtam, még is meg kértem, hogy az általa tett napra a' Sir-követ

14

7 el készítvén, Ígéretének feleljen meg. Ez. meg is lett. 'S annál fogva Szeredán a kőnek készen létét Te[kin]t[e]tes Medve Urnái meg jelenvén, eggyiitt/:mivel a' mi szekerünk a Bátyámmal Telegdre ment:/Fő Szolga Bíró Térdényi Antal Úrhoz mentünk, 's szekerét a' kívánt czélra el kérvén, a' Sir-követ fel tétettük, 's a tisztelt Úrral együtt a' temetőbe ki menvén, azt jól fel állíttattuk, meg hagyván a Temető Vigyázójának hogy a' Sirt csinosan fel hán[y]ni el ne múlassa. A kő igen jó formájú, és elég kemény, mellyen a' betsülletes mett[s]zés olly méjj, hogy ha az idő viszontagságain kívül egyebet nem lesz kénfyjtelen ki állani /-.mivel vannak olly lélektelenek, kik azokat széjjel ütni szokták:/ század kívántatik az. el romlására, semmi egyéb hiba a' Mett[s]zésbe nints, ha nem hogy egy o. betű helyett á. mettződött. de ez mind 14

4 Ékszereinket is feléltük már. 14:

1 Vesztegzárat. 14

6 Székely József Jónás Dánielhez. OSZK Kt. Levelestár. Közli Kerényi Ferenc: A vándorszí_ né szettől... 1987. 161-163. p. 1

4 Ti. Székely József sírkövét. 194