Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

FORGÓ SÁNDOR—HÄUSER ZOLTÁN—KIS-TÓTH LAJOS: A média informatizálódása

medializáit környezet hatását, ezért fel kell készíteni a befogadókat (elsősorban a tanárokat, a gyerekeket és a fiatalokat) a média formanyelvének és kreatív használatának elsajátításán keresztül az elemző és kritikus médiabefogadásra. A média megismerésének fontos célja továbbá az, hogy átláthatóvá váljanak az információhoz jutás módjai is, hiszen az információ megszerzése és birtoklása egyre lényegesebb. Napjainkban egy újfajta információs egyenlőtlenség kezd kialakulni: aki nem fér fel valamilyen okból az „elektronikus szupersztrádára", az mindenképpen hátrányos helyzetbe kerül a társadalomban. A hátrányos helyzet felszámolását segíti az iskolák bekapcsolása a hálózatba. Rövid időn belül szükséges lenne elérni, hogy valamennyi oktatási intézmény igénybe vegye az Internet szolgáltatásait. A cél eléréséért az iskoláknak is erőfeszítéseket kell tenniük. Egyre tarthatatlanabb, ha erről a társadalmi kihívásról az iskola nem vesz tudomást, miközben tananyaga és szemlélete egyre távolabb kerül a pillanatnyi valóságtól, miközben egyre több felesleges dolgot tanulunk és tanítunk. Fontos feladat továbbá az alkalmazásközpontú számítástechnika- és könyvtárhasználat ismeretanyagát közelíteni egymáshoz. Ez utóbbi feltétele annak, hogy az iskola forrásközpontja (könyvtára) az intézmény első számú stratégiai objektuma legyen. A digitális technológia elterjedésén belül a multimédia térhódítása nem meglepő, hiszen az egyetlen módszer és eszköz, mely egyesíti az audió és videó, az írott szöveg, a képek, valamint az animációk nyújtotta szemléltetési lehetőségeket, az interaktív kalandozás lehetősége és az egyéni tempó biztosítása mellett. A multimédia világának azt a szegmensét, ahol a felhasználó az érzékszervi kommunikációját részben lefedő speciális eszközrendszer (adatkesztyű. vr-sisak stb.) segítségével belemerül a számítógéppel alkotott digitális világba - az angol Virtual Reality elnevezés nyomán - virtuális valóságnak nevezzük. A virtuális valóság (VR) a magas szintű és zajjal kevéssé terhelt kommunikáció következtében kiválóan használható a tanulási-tanítási folyamatban. Túlzott mértékű használata - különösen játékszoftver jellegű, erőszakos és más nemkívánatos tartalmak esetén - károsíthatja a felhasználó testi és lelki egészségét. Ezek a rendszerek különleges feladatot hárítanak a pedagógusokra és a szülőkre, akik olykor nincsenek is tisztában azzal, hogy tanítványuk illetve gyermekük milyen eszközöket és szoftvereket használ. A médiapedagógia egyik legfontosabb feladata, hogy a digitális médiaírástudást olyan szintre fejlessze, és széles társadalmi rétegek számára elérhetővé tegye annak érdekében, hogy a jelenlegi és a következő generáció befogadói a digitális technika kreatív használói és ne áldozatai legyenek. 157