Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

FORGÓ SÁNDOR—HÄUSER ZOLTÁN—KIS-TÓTH LAJOS: A média informatizálódása

jedése a legjobb példa - a számítógép bevonult a kommunikációs rendszerekbe. A mobiltelefonok adta szabadság nagyon relatív szabadság, bármikor elérhetünk személyeket, de bármikor bennünket is elérhetnek. A számítógép legújabb metamorfózisaként megszületett - egy munkanélküli japán programozó nő „jóvoltából", aki nem kapott tanári állást - a gyermekek szeretetigényére alapozott TG, a tamagocsi, az elektronikus háziállat. Mit tegyen a pedagógusközösség ezekkel a jelenségekkel? Napjainkban a hagyományos szemlélet mellett elterjedőben az a felfogás, miszerint „a feladat az, hogy olyan állampolgárokat neveljünk, akik a számítógépek és hálózatok világában önállóan gondolkodó, de együttműködő és megértő cselekvői lesznek a társadalomnak. Ebben a szemléletben nem a számítástechnika a lényeg, hanem az, hogy a modern világ kontinuitását az emberi gondolkodás történetének legjobb eszméivel közösítse." 1

1 Az interaktív médiakommunikáció során a közlések és cselekvések nem két személy, hanem az ember és egy számítógép között jönnek létre. Azért nevezhető ez kommunikációnak, mert teljesül a számítógépek mesterséges intelligenciája révén az interakció. Ezáltal képes alkalmazkodni a gép - a kommunikációs rendszere, a menürendszerek és a párbeszédablakok révén az emberi tudat által elvárt módon. 4. A médiakompetencia összetevői és kapcsolata az informatikával Ma már az informatikai tudás nem a programírás, nem a fejlesztésre összpontosul, hanem az elektronikus kifejezési formákra. A publikációknak számos válfaja létezik: - nyomtatott kiadványok (könyvek, folyóiratok stb.) elektronikus megfelelői, - interaktív adatbázisok (pl. bibliográfiai, statisztikai, térinformatikai, képi vagy szöveges), - interaktív multimédia (pl. oktatóprogramok, játékok), - szoftver- és szakértői rendszerek, - új publikálási formák, (pl. számítógép-hálózatokon elérhető hirdetőtáblák, vitafórumok, preprintek). A német és angolszász területeken többnyire a tanárképzésbe igyekeznek beépíteni ezt a területet, ami nem az általunk is „megszenvedett" oktatástechnikai képzést jelenti, sokkal inkább az „intelligens médiafogyasztásra, illetve tudatos médiahasználatra történő nevelést".'

2 Egyrészt szemléletformáló igénnyel (hogy a tanár valamelyest szakszerűen tudjon válaszolni a média oldaláról érkező kihívásokra, s ezáltal hitelesen tudja formálni, „befo1

1 Vámos Tibor. Informatika a közoktatásban. Ózd, 1995. Konferencia-előadás. Jakab György: A médiapedagógiáról, http://mek.iif.hu/porta 151