Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

SZABÓNÉ STEFÁN EDIT: Főiskolások Egerről

és kulturális lehetőségek, illetve a főiskolai programok mindenképpen ugrást, fejlődést jelenthetnek, míg a nagyobb városokban élők esetleg hiányolhatnak bizonyos lehetőségeket, vagy unalmasnak tarthatják a „kínálatot". Az elégedettség mérése szakmai szempontok szerint is meglehetősen nehéz, bonyolult feladat. Jelen esetben az elégedettséget ötfokú skálán kíséreltük meg mérni néhány, általunk fontosnak vélt kérdésben. Ezek: a város közlekedése, tisztasága, hangulata - atmoszférája, közélete (politikája) - a mérés évében voltak az országgyűlési, illetve helyhatósági választások sportolási lehetőségei, kulturális élete, az itt élők (a lakosság) habitusa, a főiskola kulturális élete. Tudjuk, hogy a skálákon mért „számok" mellett fontos a döntések „miértjeire" is rákérdezni, ezért kaptunk több megfontolásra alkalmas javaslatot. Az elégedettség, a város és a főiskolai képzés színvonalának megítélése szempontjából is fontos annak tisztázása, hogy a hallgatók (ha tehetnék) újra Eger mellett döntenének-e újbóli jelentkezésük esetén? Milyen érvek szólnak az „igen", illetve „nem" válaszok mellett? Feltételezésünk szerint a diákévek előrehaladtával a hallgatók egyre reálisabban ítélik meg helyzetüket, elhelyezkedési esélyeiket, jövőbeli kilátásaikat. Ugyanakkor, kicsit visszatekintve is a diákévekre, az emlékek dominanciája is közrejátszik döntésükben. Talán meglepő, de ebben a kutatásban választ kértünk a politika, a közélet, a választási magatartás kérdésére is a következők miatt: úgy gondoljuk, hogy az elmúlt években a politika jobban „bekerült" mindannyiunk életébe, így a hallgatókéba is. Azok a hatások, melyek rádióból, televízióból, sajtóból a mindennapi élet szinte minden területén megjelentek, nem kerülték el a főiskolásokat sem. Elégedettségük, közérzetük egyik jellemzője lehet tehát választási hajlandóságuk és az egyes politikai pártokról kialakított véleményük. A módszerről és a mintáról A kutatás kérdezőbiztosai a II. éves művelődésszervező szakos hallgatók voltak. Rendkívül lelkesen dolgoztak mind a kérdőívek, mind az interjúk elkészítése során. Segítő közreműködésük nélkül nehéz lett volna a munkát elvégezni. A mintavétel alapját a főiskola új szervezeti felépítése adta: Bölcsészettudományi, Gazdaság és Társadalomtudományi, Természettudományi Karok. A beiratkozott hallgatói létszám és a szakokon tanulók száma alapján választottuk ki mintánkat. A szakpárokat nem tudtuk figyelembe venni, hiszen akkor a karok közötti átfedések aránytalanságokat okoztak volna. 126