Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

NAGY SÁNDOR: A fümíinanszírozásról

Az állami költségvetésből (többnyire a NKÖM költségvetési fejezetéből) a minisztérium esetenként közvetlen megrendelőként, finanszírozóként is fellép(ett), és több milliárd forinttal támogatta a magyar játékfilmipart. Többek között kiegészítette a pénzhiánnyal küszködő filmek költségvetését, hogy azok bemutathatóak legyenek, a Millenniumi Program keretében pedig teljes állami finanszírozású szuperprodukciók elkészítését segítette, (pl. Hídember, Bánk Bán). Az állam szerepét a filmfinanszírozásban is egyre inkább átveszik más szereplők (pl. a szakmaiságon és demokrácián alapuló Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Mozgókép Alapítvány stb.). Ennek előnye, hogy: - nem egy minisztériumi vezető és apparátus dönt a maga sajátos szempontjai alapján, hanem a filmszakma képviselőit magába foglaló demokratikus testületek; - több, egymástól független szervezettől lehet pályázati úton támogatást igényelni; a magántőke és a külföldi tőke is mind fontosabb tényezőjévé válik a filmfinanszírozásnak. A filmgyártásban a 90-es évektől gombamód szaporodtak a filmgyártó stúdiók. A MAFILM a mai napig jelen van a piacon, de rendszerváltás előtti meghatározó jelentőségét elveszítette. A hazai filmgyártás korábbi központját először decentralizálták, majd alaposan átszervezték. Jelenlegi hivatalos neve: MAFILM Filmgyártási és Kulturális Szolgáltató Részvénytársaság. Szolgáltatásait azonban a magyar filmek készítéséhez alig veszik igénybe. Irodái bérbeadásából és külföldi bérmunkákból tesz szert bevételre. Szakembergárdájának nagy részét elveszítette. A MAFlLM-en kívül még számos állami stúdió létezik, általában produkciós stúdióként, kft. formájában működnek, az APV Rt. 100%-os tulajdonában. Csak hazai és európai pályázatok eredményeként, illetve a tévével való koprodukciók során jutnak forrásokhoz. A rendszerváltás után megjelentek és gyorsan szaporodtak a magánkézben lévő filmgyártó vállalkozások, s teljesen megváltozott a gyártás struktúrája. Önálló alkotásként a '90-es években gyártott filmeknek csak 20-22%-a származott a volt állami stúdiókból! A 100-nál is több magánstúdió többnyire az állami filmgyártás szereplőiből szerveződött. Legtöbbjük bérmunkát vállal, de néhányan közülük magyar filmek gyártásában is közreműködnek. Európai mércével mérhető stúdió alig van közöttük! A filmforgalmazásba. 1987-ben bekapcsolódott a moziüzemeltetőként már működő Budapest Film, amelyet kis idő múlva követett a Hunnia Filmstúdió és a Helikon Film. Az új filmek 88%-át azonban akkor még továbbra is a MOKÉP forgalmazta! 1989-től, amikor már nem volt szükség állami (minisztériumi) engedélyre a filmek bemutatásához, s megjelenhetett e területen a magán, illetve a külföldi tőke - új filmforgalmazó cégek jöttek létre (pl. 108