Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

NAGY SÁNDOR: A fümíinanszírozásról

I. Már a 80-as években felismerték, hogy az alkalmazott finanszírozási rendszer nem ösztönöz minőségi teljesítményekre, a túlhaladott és költséges szervezetek korszerűsítésére, az értékek támogatására, s megfogalmazódott az igény a megmerevedett támogatási rendszer átalakítására, egy hatékonyabb működési támogatásra. 1988-tól az állami kulturális irányítás lemondott a műsorpolitikai kategóriák szerinti nézőszám előírásáról, s mind nagyobb teret engedett a piaci mechanizmusok érvényesülésének, a keresletkínálat törvényszerűségeinek. A politikai rendszerváltást követően (1989/90-től) - de nemcsak a rendszerváltás miatt! - ellentmondásos folyamatok bontakoztak ki a film és a mozi világában Magyarországon is. Egyrészt valóban gyökeres átalakulások, radikális változások zajlanak, új viszonyok és új szellemiség válik meghatározóvá. Másrészt azonban a helyzet egyes időszakokban, illetve viszonylatokban romlott, és negatív jelenségek is kialakultak, felerősödtek. Összességében azonban a fő tendenciák (pl. a helyi és szakmai önállóság növekedése, az alkotói szabadság kiteljesedése, a demokratizmus erősödése) jó irányban haladtak. Az állam szerepe jelentősen megváltozott, nagyobbrészt csökkent. Megszűnt a filmszakma közvetlen irányítása. Az illetékes minisztériumnak (1998-ig MKM: Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998-tól NKÖM: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) feladata már nem a beavatkozás, a szakmai kérdésekben való döntés, a források kizárólagos elosztása, hanem a filmszakmát érintő legfontosabb feltételek biztosítása, (például az intézményrendszer átszervezése és korszerűsítése, az autonóm szakmai szervezetek működési feltételeinek megteremtése, az új finanszírozási rendszer kimunkálása és bevezetése, a korszerű jogi szabályozás). 1991-ben megszűnt az MKM Filmfőigazgatósága, mint pénzelosztó és cenzori szereppel rendelkező központi hatalmi tényező a filmügyekben. Helyébe a Film és Videó, majd Mozgókép Főosztály lépett, amely túlnyomórészt igazgatási feladatokat látott el (korhatár szerinti filmbesorolás, filmstatisztikák gyűjtése, jogszabályok előkészítése). Az Orbán-kormány időszakában a filmügyeket a NKÖM Művészeti Főosztályán belül intézték, a Medgyessy-kormány alatt pedig a NKÖM-ben létrehozott Audiovizuális Főosztályon. „A 46/1990 (III. 13.) MT rendelet megjelenésével a mozgóképszakma valamennyi területe - gyártás, forgalmazás, moziüzemeltetés - megszűnik állami monopólium, illetve állam által engedélyezett tevékenység lenni." (Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. 1999. 199. o.) A NKÖM 1998-2002 között a Millenniumi Program keretében 5 milliárd Ft-ból közvetlenül, a MMA megkerülésével is finanszírozott filmeket. Ezek között voltak egész estés játékfilmek, történelmi filmek, de televíziós műso102