Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Gaál István: A számítástechnika alkalmazása az általános iskolai kémiaoktatásban

82 IV: Melyek a klór már ismert fizikai tu­lajdonságai? t: Színe: sárgászöld, halmazállapota: szobahőmérsékleten gáz. T: Sűrűsége nagyobb a levegőnél, vízben oldódik, fojtőszagú, mérgező. Most pedig állítsunk elő klórt! Figyeljétek meg, milyen anyagok szük­ségesek az előállításához! T: Figyeljétek meg, mi történik a csap megnyitása után? T: Hogyan állítottunk elő klór gázt? t: Kálium-permanganátra sósavat cse­pegtettünk. T: Miért így helyeztük el a felfogó hengert? (Óra elején említettem még néhány fizikai tulajdonságát, arra gondoljatok vissza!) t: Mert a klór nehezebb a levegőnél. kezdetben az edény aljára ülepszik, majd betölti a hengert. T: Miért nem víz alatt fogtuk fel? t: Mert a klór oldódik a vízben. T: Most nézzünk meg még egy kísérletet a klórral! Figyeljétek meg, mi történik a Ige­ned vesített virággal! A gépbe már az óra elején be­olvasott progam a RUN utasí­tásra futni kezd. Az eszközök a beírás sorrend­jében jelennek meg, ugyanúgy a szükséges anyagok is. A csap megnyitása után a sósav elkezd csepegni, s a gáz fejlődni kezd és a felfo­gó hengerbe megy. A reakció a sósav elfogyása után leáll. A képernyőn megmarad a kép. Bármely billentyűt lenyomva a program tovább megy. A gép felrajzolja a hengert, s bele a virágot. A klór jövetelét a hengerbe nyil jelzi. A virág elszíntelenedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom