Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Forgő Sándor: Felmérések eredményei videotréningen résztvevők körében

39 Ugyancsak 4 pont értékűnek minősítettük a kooperatfv-inerciás megoldásokat is. E típus jellemzője az erős gyermekszeretet, a pedagógiai-fantázia, gyenge a feladatmegoldás képessége. 5 pont értékű megoldásnak minősült a döntően kooperatív megoldásokat tükröző válasz. E kategória jellemzője a gyermekszeretet, szakmai hozzáértés, pedagógiai fantázia, valamint eredeti feladatmegoldások. A válaszmegjelölések arról tanúskodtak, hogy korlátozó-indifferens, valamint inerciás-restriktív válaszok nem fordultak elő. Túlzottan korlátozó válaszok (amelyek némely esetben kooperatív elemekkel társultak) az esetek 18 %-ában fordultak elő. Kooperatfv-inerciás, és kooperatív-korlátozó megnyilvánulások az esetek 32 %ában fordultak elő. A leggyakrabban előforduló válasz a kooperatív-korlátozó volt, melyek az esetek 50 %-ában fordultak elő. Vizsgálatunkat kibővítettük a nevelési stílusok nem verbális stílusjegyeinek részletes leírásával is (Zsolnai -1984). Hallgatóinknak ezekből a stílusjegyekből kellett választani. A stflusmegoszlások az alábbiak voltak: - restriktív-inerciás és indifferens-restriktív megoldások az esetek 8 %-ában fordultakelő; - tisztán restriktív megoldások nem fordultak elő; - olyan restriktív-kooperatív megoldások, ahol a restriktív megoldások száma több volt, mint a kooperatívaké, az esetek 25 %-ában fordultakelő; -leggyakrabban előforduló megoldások a kooperatív, de korlátozó (40 %) és a kooperatív-inerciás válaszok (27 %) fordultak elő; - tisztán kooperatív megoldásokat nem produkáltak hallgatóink. A fenti két adatsor összehasonlításából kitűnik, hogy ott, ahol a hallgatóknak a metakommunikativ elemekből kellett meghatározni nevelési stílusukat, kevésbé tudtak differenciálni a fogalmak között, így az adatok lényegesen megváltoztak a nem részletezett nevelési stílus adataihoz képest. Szembetűnő, hogy igen nehezen tettek különbséget az inerciás-indifferens, a korlátozó-agresszív nevelői stílus metakommunikativ elemei között. Fenti vizsgálódást elvégezte Herskovits Mária ( 1982) (20.) is. A tanítójelöltek körében végzett felmérést, s ő az alábbi következtetéseket vonta le: A fiatal tanítójelöltek zöme tudja, hogy a kooperatív válasz a legjobb, azonban válaszrepertoárjukban nem ezek a válaszminták állnak menetkészen, hanem elsősorban a jóindulatú tehetetlenséget tükröző inerciás, másodsorban agresszív válaszok. Az adatokat megvizsgáltuk önértékelés formájában a reális és ideális én vonatkozásában is,