Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Forgő Sándor: Felmérések eredményei videotréningen résztvevők körében

37 kijelentést tartalmazott 5 fokú skálán értékelve, a terjedelem 22 és 110 között mozoghatott. Átlagos eredményt produkált a hallgatók 81 %-a, átlag alattit 13 %-uk, átlag fölöttit 6 %-uk. Részletesen elemezve megállapítható, hogy e kijelentéssorból a realisztikus tárgyak (modellek, makettek) bemutatása magasabb első helyen szerepelt a hallgatók értékrendjében. Ezt követték az igazoló kísérletekre történő utalások, illetve az A-V eszközök felhasználásának szükségessége. Ez a változó szoros szignifikáns kapcsolatot mutatott a felkészítettségi, hatékonysági és a magyarázat eredményességi indexével. A demonstráció hatékonysága szempontjából fontos kijelentéseket 18 megállapításba sűrítettük. A terjedelem 18 és 90 pont között mozgott. Átlagérték 76; szórás 6,6; a minimális pontérték 65, a maximális 87 pont volt. Igen alacsony pontértéket produkált a hallgatók 5 %-a, alacsonyai 22,5 %-a, átlagosat 22,5 %-a, magasat 50 %-uk. Részleltesen elemezve a kijelentéseket, megállapítható, hogy magas pontértéket kaptak a tanári tevékenységelemek, míg alacsonyabbat a tanulók tevékenykedtetésére utaló kijelentések. Ez a változó szoros kapcsolatot mutatott (p=0,05) az alábbi változókkal; - tanári magyarázat eredményességéhez szükséges értékítéletek; - kommunikáció eredményességéhez szükséges értékítéletek. A tanári magyarázat eredményességéhez tartozó kijelentések száma 36 volt. A terjedelem 36 és 180 pont között mozoghatott. Átlag pontérték 152,27; a szórás pedig 11,28. Alacsony értéket produkált a hallgatók 22 %-a, átlagost 63 %-a, 15 %-uk pedig magas pontértéket ért el. Részletesen elemezve a pontértékek megoszlását, megállapítható, hogy magas pontértéket kapott a magyarázat racionális elemeit tartalmazó kijelentéssor, míg alacsonyabbat az életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás. Negatív korrelációs értékeket mutatott ez a változó a FPI idegességfaktorával. E vizsgálati blokkban utalsóként szerepelt a kommunikáció eredményességéhez szükséges stílusjegyek értékelése, amely 22 kijelentést tartalmazott. A terjedelem 22 és 110 között mozoghatott. Az átlageredmény 87 pont volt, a szórás pedig 11. Legmagasabb értéket kapták a mimika, illetve a gesztikuláció elemei, míg a legalacsonyabbat a térközszabályzás elemei kapták.