Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Forgő Sándor: Felmérések eredményei videotréningen résztvevők körében
33 Neuroticitás (N skála, 0—38 pont) Ez a skála az emocionális labilitásra, neurotikus reakciókra való készségre utal. A skála részletezése: 1.30-38 pont, igerlékeny 0% 2.21 -29 pont, kissé igerlékeny 31 % 3.12-20 pont, átlagos 60 % 4. 5—11 pont, nem igerlékeny 9% 5. 0— 4 pont, egyáltalán nem 0 % Az adatok kissé távolesnek a normál elosztástól, s megállapítható, hogy a vizsgált személyek inkább az ingerlékenység zónájába esnek. Rigiditás (R skála, 0-30 pont) A magas pontérték fokozott aktivitást, energiabőséget, ingerlékenységet, szélsőségesebb megnyilvánulásokat, dogmatizmusra való személyiségjegyeket jelent. A magatartás intenzitására utaló személyiségjegy. A skála részletesen. 1. 08 pont, igen alacsony 0% 2. 914 pont, alacsony 27 % 3. 15 --20 pont, átlagos 60% 4. 21--25 pont, magas 13% 5. 26--30 pont, igen magas 0% A csoport eredményeit érdemes összevetni hasonló mintán elvégzett eredményekkel. (Kósa Csaba - 1980.) (19.) Műszaki főiskolásokon végezte el a teszt felvételét. A két főiskolai szintű képzés eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy a két eloszlás igen közel esik egymáshoz. Az extroverzió szint értékei 18,6; 18,78. A rigiditás szint értékei 16,8; 17,0. Tehát a két skála átlagértékei gyakorlatilag egybeesnek. A neuroticitás szint értékei 21,75; 16,45. Ebből az adatból megállapítható, hogy a pedagógusjelölteknél magasabb a szorongásszint, mint a műszaki főiskolások körében. A Taylor-félc szorouRdsvizsRcílat alkalmazásáról: Ez a teszt lehetőséget nyújtott a szorongás vizsgálatára. A gyakorlatban a szorongó emberek több jellegzetes tulajdonságait figyelhetjük meg. A szorongás fő jegyei az alábbiakban fogalmazhatók meg:
