Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Forgő Sándor: Felmérések eredményei videotréningen résztvevők körében

23 A kutatás fő ciklusai az alábbiakba sűríthet ők össze: 1.Előfelmérés, illetve felmérés alkalmazása a hallgatók jobb megismerése érdekében {103 fő). Alkalmazott módszer: teszt, kérdőív, értékorientácids vizsgálat, személyiségvizsgálat, értékelőlap felhasználása, saját fejlesztési értékelőlap kialakítása. 2. Érzéki modell nyújtás, készségkialakítás, képességfejlesztés. Alkalmazott módszer: bemutatás, megbeszélés, értékelés. 3. Gyakorlóiskolai tanítások rögzítése. Alkalmazott módszer: megfigyelés, megbeszélés, önértékelés, értékelés. 4. Adatok statisztikai feldolgozása, összevetése. A következőkben a kutatás első, illetve utolső ciklusával kívánok foglalkozni, melyben írásos formában feltártuk a hallgatók értékorientációs és személyiséghátterét. A felmérés első fázisa egy módszerválasztó előfelmérés volt, amelynek segítségével olyan személyiségjellemzőket kívántunk feltárni, amelyek a későbbiekben véglegesített komplex vizsgálati eljárás alapján a tréningvezető hatékonyabban képes felkészíteni a jelölteket a szakmai hivatásbeli szeretet elsajátítására. Pontosabban fogalmazva olyan egzakt módszereket kívántunk alkalmazni, amelyek hatékonyabbá tehetik a képességfejlesztéshez kapcsolódó tanári tulajdonságok feltárását. Azért tartottuk fontosnak a személyiségmegismerést, mert a mikroképzés során sok olyan fogalom jelenik meg, amelyek ismeretlenek a mikrotanítást végzők körében, de pszichológiai alapjai vitathatatlanok. (Például: stressz, szorongás, attitűd, értékorientációk, pályamotivációk, külső kontorll, belső kontroll, introverzió, extroverzió.) A lehetséges vizsgálati irányokat az alábbiakban rögzítettük: - részleges személyiségvizsgálat; -attitűd és értékorientációs vizsgálat (pályamotivációs szint, közösségi beállítódás szint). A vizsgálat egy része attitűdvizsgálat. A szociálpszichológiai szakirodalom az attitűdnek három komponensét különítette el (kognitív, érzelmi, cselekvéses). Tisztában voltunk azzal, hogy az attitűd skálázásánál tanúsított verbális értékelő állásfoglalások nem mindig kongruensek a viselkedés (cselekvés) várható alakulásával, ennek ellenére nem lehet kétséges, hogy az attitűdök fontos szerepet töltenek be a személyiség