Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

OLDAL VINCE - RÁCZ LÁSZLÓ-LÉKÓ LÁSZLÓ - OTTA KLÁRA - ZÁRAY GYULA : Ochratoxinok vizsgálata hazai borainkban

30 Oldal Vince, Rácz László, Lékó László, Otta Klára, Záray Gyula Az OTA vizsgálatával kapcsolatos cikkek publikálóinak zöme olyan táplálékokban mérte e toxin mennyiségét, mint kávé, sör, bor, szőlőlé, tej. Egészen friss újsághír szerint (2004. 06. 15.) Kenyában több százan kaptak mérgezést (és 80 ember halálát is követelte) a kukoricán felszaporodó aflatoxin miatt. A borok és szőlőlé toxint art almának meghatározása során a mikotoxinok kémiai vizsgálatánál leírt eljárások valamelyikét alkalmazták. Szinte kivétel nélkül utalnak a szerzők arra, hogy jelentős különbség van a fehér és vörösborok, illetve szőlőievek OTA-tartalma között. Jelentősebb az OTAszennyezettség mértéke a kék szőlőből előállított borok vagy üdítők esetén. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a borok szennyezettségének mértéke változik aszerint is, hogy Európa északi vagy déli részeiről származnak-e a borok. Bizonyos klimatikus viszonyok (pl. mediterrán) ugyanis különösen kedvezőek a toxintermelő gombák szempontjából. Olyan híres bortermelő és forgalmazó országok, mint Portugália, Olaszország már végeznek vizsgálatokat saját borkészleteik toxintartalmának meghatározására. Publikált eredményeik szintén az előbbi megállapításokkal vannak összhangban. Kivétel nélkül valamennyi cikk szerzője felhívja a figyelmet aria, hogy az ochratoxin- A jelenléte a borokban, szőlőievekben nem zárható ki, mennyisége — a szőlő minőségén, gondos kezelésén túl — múlhat az előállítás során alkalmazott technológiai lépéseken is. Mindenképpen fontosnak tartjuk annak ellenőrzését és szabályozását, hogy — a fogyasztási szokásokat figyelembe véve — mennyi az ochratoxin-A tartalma hazai borainknak. II. Szőlőtermesztésünkről és a savtartalomról Magyarország a 45,5—48,5° északi földrajzi szélességek által határolt terület. A Kárpátok hegyvonulata fogja közre a 180—300 m tengerszint feletti magasságig terjedő szőlőterületeinket. Az ország legnagyobb része 10—11 °C-os izotermák közé esik, így hazánkról elmondható, hogy a szőlőtermesztés északi zónájában, de a középső zóna közelében található. Földünkön a 9—21 °C évi középhőmérsékletű területeken eredményes és gazdaságos a szőlőtermesztés. Az északi övezeten belül három zónát különböztetünk meg, melyekre jellemzők a következők: 9—11 °C: Északi-zóna — Mérsékelt alkoholtartalom — Diát- és aromaanyagokban gazdag — Savas karakterűek (fehérborok kész.) 11—16 °C: Középső-zóna A leghíresebb borvidékek itt találhatók