Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Kovács Flórián: A demjéndi szőlőterületek gyomtársulásának vizsgálata I.
A felvételezéseket 1978-ban három, egymástól 200-200 méterre lévő 16 n m^-es négyzeteken készítettem. 1979-ben a táblánkénti felvételezések számát (\6 o m-es) négyre emeltem. A következő évben az előző évi eredmények után módosítottam a felvételezést. Táblánként 10x1 m^-es területet vizsgáltam, melyeket az előző felvételezési négyzetek határánál jelöltem ki (csoportosítottam). A felvételezési négyzetekben megállapítottam az előforduló fajokat és borítási százalékukat. A felvételezési négyzetekben a 10 % alatti borítás esetén 1, 3, 5, 8 %-ot állapítottam meg. Tíz százalék feletti borításnál az érték 5-10 százalékkal emelkedik. A szálanként előforduló gyomfajok borításának jele: "+". A tábla bejárásával a felvételekbe nem került, szálankénti fajokat is összeírtam, melyeket a felvételezési táblázatok végén közlök. A kapott adatok alapján végeztem el az életforma és flóraelem analízist (Soó Rezső:: A magyar flóra és vegetáció rendszerteni - növényföldrajzi kézikönyv I—V. kötete alapján). A gyomfajok analíziséhez Újvárosi: Gyomnövények 1973. című könyvét használtam fel. A százalékos megoldást először az egy táblán előforduló összes gyomfaj esetében vizsgáltam, a továbbiakban az állandó fajokat emeltem ki. Azokat a fajokat tekintettem állandónak, amelyek 1978—1980-ig legalább két felvételezési négyzetben szerepeltek, ill. 1980-ban pedig a 10 négyzetből legalább háromban előfordultak. Vizsgáltam a legalább egy felvételben 5—15 %-os borítást adó fajokat, s végül az állandó és egy felvételben legalább 10 %-os borítást elérő fajokat. Az adatokat éves zinten értékeltem. DEMJÉN A vizsgált szőlőterületek közül ez a legtávolabbi Egerhez viszonyítva. 1957ben telepített Chassellas. Zens— Moser művelésű. Geológiája: "Helvéti" Riolittufa (Bükkalja) Talaja: Barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalajok), középkötött vályog, glaciális és tavi vagy alluvialis üledékkel. Ökológiája: Az ökológiai, ezen belül a környezeti (abiotikus) tényezők közül a (hő, víz, ásványi tápanyag-ellátottság) (N2~igény), mint közvetlenül ható tényezőkkel szemben támasztott igényű gyomfajok értékelését a Soó 1964. A magyar flóra és vegetáció I—V. kötetek felhasználásával értékelem. Lásd az 12., 3. sz. táblázatot és a 9., 10„ 11. sz. ábrát! 38
