Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Estók Bertalan—Lipkovics János—Légrády György: Kultúnövények nehézfém felvételének vizsgálata
enyhe növekedés itt is számszerűsíthető. A sóska a vizsgálatok és összehasonlítások alapján a legjobb referencia növény, különös, hogy a spenót esetében ez nem regisztrálható. A retek gumóban és levélben is mértük a fémek mennyiségét (7—8. sz. ábra). Megállapítást nyert az a tény, hogy a levélben mért értékek többszörösen nagyobbak a gumóban mért értékeknél. Összefoglalás Az elvégzett vizsgálatok alapján a következőket állapítottuk meg (IV. sz. táblázat): Az ólom igen jó korrelációt mutat a kadmiummal (0,80 58), a rézzel (0,9716) azaz, ha a növények kumulálják az ólmot, akkor a kadmiumot és a rezet is. Kísérleti növenyeink közül legnagyobb mennyiségben ólmot a saláta, sóska, paradicsonm, zöldhagyma vett fel. A kadmium a rézzel (0,8311), ólommal (0,8058) mutat kurelációt. Ebből a fémből legnagyobb mennyiséget vett fel a petrezselyem, paradicsom, saláta és sóska. A réz kadmiummal (0,8311), ólommal (0,9716) korrelál, cinkkel viszont nem. A változást jól megjelenítő zöldségfélék a paradicsom, petrezselyem, retekgumó, sóska. A cink egyik fémmel sem korrelál, a korrelációs együtthatók kicsik. A felvett mennyiség növényenként igen eltérő, egy növényi mintasoron belül sem mutat egyértemű emelkedést. I. sz. táblázat Oldatok töménysége fémionra vonatkoztatva Zn 2+ Cd 2* Pb 2 + Cu 2+ Oldatok mg/dm^ Csapvíz (Kontrol) 1.00 2.19 11.15 10.03 1. oldat ( 1. minta) 150.59 10.95 278.80 100.30 2. oldat (2. mmta) 301.17 21.90 557.79 200.61 112
