Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Estók Bertalan—Lipkovics János—Légrády György: Kultúnövények nehézfém felvételének vizsgálata

A növényeket a tenyészidőszakban párhuzamosan három különböző koncentrációjú fémsóoldattal locsoltuk (I. sz. táblázat) A kontrol növényeket csapvízzel öntöztük, mely víznek a fémtartalma méréseink szerint elhanyagolható, a készített oldatokéhoz képest. Az öntözővizet mindig a talajra juttattuk. A kísérlet célja az volt, hogy az egyes növények milyen mennyiségű fémet képesek felvenni a tenyészidőszakban az öntözővízből (a különböző fémek növényekre gyakorolt hatását e helyen nem kívánjuk részletezni.) Az öntözésre használt vizek egyrésze nem ellenőrzött, minden féle szennyeződést tartalmazhatnak. így tartalmazhatják az általunk vizsgált nehézfémeket, melyek vegyszerekkel, kisipari és nagyüzemi tevékenységgel vagy illegális méregelhelyezéssel stb. jutnak a talaj, ill. folyóvizekbe, kubikokba, tavakba, majd öntözéssel a növényeken keresztül az emberi szervezetet is károsíthatják. A termesztőládákból kiszedett növényeket konyhakészre tisztítottuk. A hamvasztott mintákat (5,00—15,00 gr-t 400 °C-on 48 óráig) 10 cm

3 1,5 M nagytisztaságú salétromsavban vettük fel és mértük Hitachi-170 atomabszorpciós spektrofotométerrel Zeeman hát térkorrekcióval (II. sz táblázat). Eredmények A mérési eredményeket a III. sz. táblázat tartalmazza. Az értékelés teljes tömegre számított értékekre történt. A mérési sorozatból az 1. sz. ábra mutatja a karalábé cinktartalmát. Már az első mintánál is kétszer több a cinktartalom a kontrollhoz viszonyítva. A többi fémre nem specifikus a felszívódás, így ezt nem tartalmazza a diagram. A petrezselyem levélnek magasabb a kadmium, réz, ólom tartalma, mint a petrezselyem gyökérnek, a cink viszont a gyökérben kumulálódik nagyobb mennyiségben (2. sz. ábra.) A paradicsom (3. sz, ábra) mérési eredményeiből a réz és a kadmium érdemel figyelmet. Kadmiumnál már az 1. sz, mintánál is 10 % kumuláiódás figyelhető meg. Az ólom és a réz felvétele az oldatok töménységével növekszik, az utóbbi jó korrelációt mutat. A zöldhagymánál (4. sz. ábra) kadmium, réz, ólom mennyisége egyértelmű növekedést jelez az öntözés mértékének megfelelően, a cink felvétele nem egyértelmű, így ezt nem ábrázoltuk. Az 5. sz. ábra a saláta fémtartalmát mutatja. Itt a 3„ sz. minta kadmium-, réz- és ólomtartalma magas értékeket mutat, hasonlóan a sóskához (6. sz. ábra). A vizsgált növényeknél történő összehasonlítás alapján a kadmium, réz, ólom felvétele a sóskánál a legkiugróbb. A 3. sz. sóskamintánál a mért értékek a kontrolihoz viszonyítva nagyságrendekkel nagyobbak. A cink felvétel nem értékelhető, bár 111