Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Vajon Imre: A lepkék idegrendszerének kapcsolta a funkcióval és az életmóddal II.

fejlett izomzat elegendő a kisebb területen való mozgáshoz. A könnyed és ügyes repülés viszont megkívánja az idegrendszer tökéletességét. Lassú vitorlázó típus, néha ügyesen ír íveket a levegőben. A vizsgált lepkefajok esetében lényeges összefüggést mutattam ki a tor izomzatának, idegrendszerének alakulása és a repülőképesség között, melyek lényegét az alábbiakban foglalom össze. 1.) Fejlett izomzat, fejlett idegrendszer, fejlett repülőképesség {Autographa gamma, Catocala elocata, Amathes c-nigrum, Triphaena œmes

y Macroglossa stellatarum, Sphinx ligustri, Pieris brassicae, Vanessa atalanta, Cynthia cardui). 2.) Fejlett izomzat, fejlett idegrendszer, gyenge repülőképesség (Saturina pyri, Mariimba quer eus). 3.) Gyengén fejlett izomzat, fejlett idegrendszer, fejlett repülőképesség (Iphiclides podalirius, Eumenis semele, Argynnis paphia). 4.) Gyengén fejlett izomzat, gyengén fejlett idegrendszer, gyengén fejlett repülőképesség (Parnassius mnemosyne, Aporia crataegi, Pieris rapae). Tudom jól, hogy a központi idegrendszer felépítése és a mozgás közötti kapcsolat csak nagyon áttételes. Kissé merésznek tűnik a kettő közötti közvetlen összefüggést feltételezni, de a teljes igazság feltárásához további bonyolult vizsgálatokra lenne szükség, s ezen probléma megoldása nem is az anatómia, hanem a kísérletes élettan feladata. Mindenesetre a tapasztalati tények és a morfológiai megegyezések egybeesése nem lehet véletlen. A vizsgálatok során jól nyomon lehet követni az izmok beidegződését. A beidegződés alaptervét illetően a kutatók nincsenek egységes véleményen: NÜESCH (1957) a Telea polyhemus vizsgálata során azt találta, hogy az izmok beidegzése nem szorosan a szelvényhatárokon történik, illetve bizonyos szelvények dúcaiból nemcsak a szelvényekhez tartozó izmok kapnak idegeket, hanem mások is. Erre már 1954-ben a kikapcsoló kísérletek alapján utalt. Alaktani vizsgálatai igazolják azokat az eredményeket. Ezzel szemben MARQUARD (1940) az állítja, hogy a szelvények izmai bárhová kerültek is, csak a megfelelő szelvények dúcaiból kapják idegeiket. Én azt találtam, hogy pl. a tori duckomplexum nemcsak a saját szelvényeibe küld idegeket, hanem az idegek eljutnak a szelvények előtti és mögötti izmokba is, amelyek azokhoz a szelvényekhez tartoznak. Az iugularis idegek a garatalatti dúcból erednek, és nemcsak a nyak izmaiba jutnak, hanem az előtör bizonyos izmainak idegi ellátásáról is gondoskodnak, noha azok az izmok valószínűleg a torhoz és nem a fejhez tartoznak. Viszont érdekes, hogy a torba előrehúzódott első és második potrohducok idegei visszajutnak a potrohba, és az eredeti szelvények izmaiba érkeznek. Vizsgálataim tehát egyértelműen NÜESCH megállapítását igazolták. Az izmok szegmentációja nyilvánvalóan nem kizárólag az idegrendszer szegmentációjához van kötve. Mivel keveset tudunk az izomkezdetek embrionális 77