Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kárász Imre: Tölgyes cserjefajok gyökér-hajtás aránya

talaj feletti hajtásszám igen nagy értékei felfelé torzítják az értékeket (lásd még az ábrát). A cserjeszint egészére vonatkoztatva a gyökérzet az összes fitomassza 1/4ed részét teszi ki. Ezen eredmény egybevág Karizumi (1968) megfigyelésével. Ő mintegy 110 erdő állományban megállapította, hogy a fák összes biotömegéhez képest a gyökértömeg aránya 25 %-os. Mindeddig azonban elsősorban lágyszárú növényfajokra adtak meg gyökér/hajtás hányadost. Fásszárúak közül a gazdaságilag fontos fafajakra található néhány ilyen jellegű adat pl. Ovington—Madgwick (1959), Hilkenbäumer (1959), Barlow (1960), Ashby (1962), Bray (1963), Othman et all. (1988), Melzer (1962), Monk (1966) Kira-Ogawa (1968), Ledig et al. (1970, So-Jayasekara (1988), Wilson (1975). A cserjék gyökér-hajtás összefüggéseit csupán a legutóbbi években kezdték tanulmányozni. Kummerow és társai (1977) hét chaparral cserjére adják ineg a gyökerek és hajtások mennyiségi viszonyát mutató adatokat, amelyek 0,14 és 0,70 közöttiek. Ugyancsak cserjék társulásban élő fajokra Miller és Ng (1977) 0,4—0,6 r/s értékeket kapott. Kummerow és Mangan (1981) egy Quercus dumosa dominanciáju cserjés társulásban öt fajra nézte meg a gyökér/hajtás arányt és a 0,6—1,9 közötti mutatókat nyert. Monk (1966) 9 fűszerű és 6 fás fajra vonatkozóan megállapította, hogy a gyökér/hajtás arányok felvilágosítást adhatnak a növények szukcesszióban betöltött pozíciójára. Megállapítása szerint az átlag gyökér/hajtás arány az egynyári növények, fűszerű évelők, két évesek, fás évelők sorban növekednek. Ez az összefüggés azonban szűk érvényűnek tekinthető. Valószínűbb és általánosabb az r/s aránynak az éghajlattól való függése. Monk (1966) eredményének ellentmondanak Bray (1963) adatai, aki 28 mérsékelt égövi lágyszárú növényre és 4 fafajra közöl gyökér-hajtás arány mutatókat. A fűfélékre 0,15 és 3,06 közötti értékeket, a fákra pedig 0,10 és 0,30. Az általunk mért adatok az átlagos méretű cserjéknél az alacsony cserjeszintben 0,25 és 3,72 között, a magas cserjeszintben 0,22 és 0,80 között változnak. A cserjeszint egészét tekintve a fajok gyökér/hajtás aránya 0,22 és 1,65 közötti értékeket mutat. A legmagasabb értékek a sarjtelep képzésre hajlamos fajoknál figyelhetők meg (pl. Ligustrum vulgare 1,66, Euonymus verrucosus 1,06, Euonymus europaeus 1,04). Az alacsonycserjék r/s értékei a Cornus mas kivételével minden fajnál magasabbak a magascserjékéinél, ami arra enged következtetni, hogy az életkor jelentősen befolyásolja a földbeni és a talaj feletti növényi részek mennyiségének arányát. 135