Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kárász Imre: Tölgyes cserjefajok gyökér-hajtás aránya

A Simon (1988) féle értékbesorolásban a Centaurea sadleriana is fokozottan védettnek jelzett faj, a hivatalos listából azonban e faj hiányzik, ezért a számításoknál nem vettem figyelembe. A védett fajok területi elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti. A 2. ábra a Simon-féle értékbesorolás alapján készült természetvédelmi értékdiagramot mutatja (az értékbesorolást a fajlistában a nevek után zárójelbe tett betű jelöli). Leolvasható róla, hogy a Várhegy flórájának 55 %-a természetes, 45 %-a pedig zavarást (degredációt) jelző faj. Utóbbi főleg a hegy kis területe miatt következhetett be. Összefoglalás A verpeléti Várhegyet geológiai értékei miatt 1975-ben megyei természetvédelmi területté nyilvánították. Az 1987—89 között végzett florisztikai vizsgálatok során megállapítottam, hogy a hegy flórája rendkívül gazdag, 360 virágos növényfaj alkotja. Közülük 11 védett (Adonis vernalis, Anemone sylvestris, Dictamnus albus, Doronicum hungaricum, Echium russicum, Ilelictotrichon coinpressum, Lathyrus pannonicus, Phlomis tuberosa, Pulsatilla grandis, Ranunculus illyricus, Thlaspi Jankae). E fajok összes egyedszáma meghaladja a tízezret (10521) és eszmei értékük közel kilencmillió forint. A Simon-féle természetvédelmi-érték diagram mutatja, hogy a hegy növényfajainak 55 %a természetes, 45 %-a pedig gyom, ill. degradációt jelző faj. A Várhegy fentiek alapján botemikai szempontból is jelentős értéket képvisel, célszerű a természetvédelmi besorolást botanikai-geológiai jellegre módosítani. 127