Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei

94 Vojtkó A. invázió folyamata, ahol több faj is terjed: Ailanthus altissima, Amorpha fruticosa, Fraxinus ornus, Pinus nigra, Juglans regia. Száraz és másodlagos gyepeket és cserjésedő foltokat Derenk körül is találunk. Ezekben fontos florisztikai előfordulások: Carex michelii (Élestető), Cirsium pannonicum (Mész-hegy), Cleistogenes serotina (Éles-tető), Gentiana cruciata (Vigyorovka), Nepeta pannonica (Derenk, Vigyorovka), Scorzonera purpurea (Derenk), Thalictrum minus (Mész-hegy). Vízhez kötött társulások Égereseket {Aegopodio-Alnetum) a Mocsolya-patak forrásánál lehetett térképezni, mocsár és lápréteket a Kecskés-völgy és Mocsolya-völgy találkozásánál találunk Eriophorum latifolium, Geranium palustre, Carex panicea előfordulásával. Jelentős kiterjedésű a Berek-völgy sásos mocsárrétje is. Fontos élőhely a Melegvíz-forrás elgátolásával létrejött égeres, habár jobb fajai nincsenek, de jelentős kiterjedése miatt és állandó vízellátásának következtében potenciálisan értékes terület. Megemlítem az Alisma plantago-aquatica, Cephalaria pilosa, Dryopteris carthusiana, Equisetum fluviatile, Galium palustre, Galium uliginosum, Peucedanum palustre, Poa palustris, Scrophularia umbrosa előfordulását. Ettől kicsit nyugatabbra, a Pasnyag-forrásnál levő mocsárréten találjuk a Carduus crispus, Dipsacus sylvestris, Galega officinalis, Stachys palustris fajokat. Szép mésztufapados égeres (.Aegopodio-Alnetum) van a Zúgó-forrás alatt, sok Acer campastre-vú a lombkoronaszintben, a patakmederben Pellia endiviifolia máj moha borítással. Forrásláp (kőrisláp) a Nagy-Bene délnyugati oldalában térképezhető, sásos mocsár- és láprétek a Ménesvölgyben (itt Carex jlava, Cirsium oleraceum, Equisetum telmateia, Galium uliginosum, Geranium palustre előfordulásával), és az Acskó-völgyben található. Ritkább előfordulású fajok még: Cirsium oleraceum (Tetvesforrás), Dryopteris dilatata (Nagy-Bene-oldal), Equisetum telmateia (Tetves-forrás, Ménes-völgy, Nagy-Bene-oldal, Szádvár keleti völgye), Lister a ovata (Nagy-Bene-oldal). Hegyi rétek és telepített fenyvesek Telepített lucosok (Picea abies) és fekete- (Pinus nigra), valamint erdei fenyő {Pinus sylvestris) állományok meglehetősen gyakoriak a térségben. Sokszor meglévő lombos erdőkbe is ültettek belőlük, amelyek társulástanilag jellegtelenítik az erdőket. Florisztikailag viszont csupán a magasabb fennsíkok töbreinek lucos telepítései említhetők. Itt nem ritka az Astrantia major, Daphne mezereum, Dryopteris dilatata, Dryopteris assimilis, Gymnocarpium dryopteris, Polygonatum verticillatum, Senecio nemorensis subsp. fuchsii. Ennél gyakoribb a déli oldalon telepített feketefenyő {Pinus nigra) és a spontán felverődő virágos kőris (Fraxinus ornus) és bálványfa