Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)
Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei
86 Vojtkó A. pannonicum, Gentiana cruciata, Hippocrepis comosa, Linum tenuifolium, Polygala major, Rosa gallica, Trifolium montanum. További nagy kitelj edésü és faj gazdag állományaik a fennsíkok tisztásain alkotnak nehezen beerdősülő foltokat. Faj készletükből kiemelhető az Adonis vernal is, Anemone sylvestris, Cirsium pannonicum, Cytisus procumbens, Dianthus pontederae, Polygala major, Thalictrum minus, és még sok Asteraceae, Fabaceae faj. A Záboz-hegy déli oldalának társulásában él a Hippocrepis comosa, Jurinea mollis, Linum flavum, Polygala major, Stipa joannis. A Nyúzó-tető déli lejtőjén is értékes fajkészletü a gyep, jobb fajai: Aster amellus, Aster linosyris, Campanula glomerata, Cirsium pannonicum, Linum tenuifolium, Polygala major, Pulsatilla grandis, Rosa gallica, Trifolium rubens. A Várgyó félszáraz gyepjében pedig az Adonis vernalis, Aster amellus, Aster linosyris, Centaurea triumfettii, Cerasus fruticosa, Cirsium pannonicum, Linum flavum, Linum tenuifolium, Polygala major, Prunella grandiflora, Pulsatilla grandis fordul elő. A száraz-félszáraz gyepek zárásaként megemlíthető az Aggtelekikarszton unikumnak számító erdőspusztarét (Campanulo-Stipetum tirsae) állománya a Kopasz-tető déli lejtőjén. Itt a Stipa tirsa mellé a Cerasus fruticosa, Echium russicum, Rosa gallica társul. Vízhez kötött társulások Égeresek (Aegopodio-Alnetum, Dryopteridi-Alnetum), füzesek (Salicetum albaefragilis) a Kecső-völgyben, a Kajta- és a Jósva-völgyben találhatók. Kiemelhető fajaik: Adoxa moschatellina (Kecső-völgy), Angelica sylvestris, Cirsium oleraceum (Kecső-völgy), Dryopteris carthusiana (Jósva-völgy), Equisetum telmateia (Jósva-völgy), Galium uliginosum, Impatiens nolitangere (Kecső-völgy), Ribes rubrum (Kecső-völgy), Scrophularia umbrosa (Kecső-völgy, Kajta-völgy), Viburnum opulus. Adventív fajként terjed az Impatiens parviflora (Kecső-völgy). Legnagyobb a Jósva-patak ligeterdeje, de ezen kívül is találunk még égereseket a Kopolya-völgy, Farkas-nyak, Kecskés-kút-völgy területén. Patakmenti égerliget magas kőrises konszociációja található a Lófej-völgy felső szakaszán. Aljnövényzetében a keményfa ligeterdők konstans tagjai élnek, mint pl. Scrophularia umbrosa subsp. neesii, Salvia glutinosa, Cephalaria pilosa, és a mésztufaképzésben szerepet játszó Pellia endiviifolia nevű telepes májmoha. A Ménes-völgyben és a Vár-völgyben futó patak mentén is égerest találunk, a Csemer-völgyben füzesek és mocsárrétek fordulnak elő. Kiemelendő a Ménes-patak mentén a Chaerophyllum hirsutum előfordulása (sajnos a vaddisznók által sűrűn látogatott völgyszakaszon), lágyszárú fajok közül Anthriscus nitida (Lizinavölgy, Ménes-völgy), Scrophularia umbrosa (Ménes-völgy) érdemel említést, valamint az acsalapu és halvány aszat magaskórósa (Petasites
