Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)
Schmotzer András: A szilvásváradi Aszaló növényzete
62 Schmotzer A. Gyertyános-tölgyes (Querco-Carpinetum); Felvételi hely: Szilvásvárad, Dobogó-tető. Felvétel ideje: 1997.08.18. Tszf. magasság: cc. 340-360 méter. Expozíció: K-ÉK. Borítás (A-, B-, Cszint): 1. 88, 3, 10%; 2. 85, 5, 14%; Lejtőszög: 1. 5°; 2. 8°. A-szint: Carpinus betulus 4-1-2/4, Pyrus pyraster 1-2/-; Quercus cerris 12/-; Sorbus torminalis 1/-; Robinia pseudo-acacia -/2-3. B-szin t: Clematis vitaiba +-1/-; Ligustrum vulgare +-1/+; Rosa canina s.l. A/+-1; Corylus avellana -/1-2. C-szint: Brachypodium pinnatum 1/2; Carex tomentosa +/+; Cephalanthera damasonium +/+; Clematis vitaiba l/A; Clinopodium vulgare +/A; Cornus sanguinea +/A; Crataegus monogyna +/A; Cruciata glabra +1/+; Euphorbia cyparissias +/+; Fragaria vesca +/A; Ligustrum vulgare +/+; Prunus spinosa +/+; Pulmonaria mollis +/+; Quercus cerris +/+; Rosa canina s.l. +/+; Teucrium chamaedrys A/+; Viola hirta +/+-1; Viola sylvestris A/+; Agrimonia eupatoria A/-; Ajuga reptans +/-; Anthericum ramosum -/A; Astragalus glycyphyllos +/A; Carlina vulgaris A/-; Carpinus betulus +/-; Cerasus avium +/-; Colutea arborescens A/-; Convallaria majalis 1-2/-; Coronilla varia +/-; Corylus avellana A/-; Dactylis glomerata A/-; Epipactis helleborine +/-; Filipendula vulgaris -/+; Genista pilosa A/-; Mycelis muralis +/-; Poa angustifolia +/-; Ranunculus polyanthemos A/-; Rhamnus catharticus +/-; Trifolium campestre +/-; Robinia pseudo-acacia -/+; Lathyrus niger -/A. Északi kitettségben extrazonális bükkösök (Melitti-Fagetum) maradványai még megtalálhatók (már a tervezett védett területen kívül, pl. a lénárddaróci Csikorgónál). A bükk térhódítása a területen jóval nagyobb lehetett, amiről a nyugatias expozícióban megjelenő - sokszor tekintélyes méretű - maradvány példányok (Dobogó-tető) és a földrajzi nevek (pl. Bikktető, Bikk-forrás) is tanúskodnak. A Dobogó-tető exponált déli, mészkő kibukkanásos lejtőjén melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum) kis foltja jelenik meg, melyben együttesen lépnek fel a hegy lábperemi erdőssztyepp zóna jellegzetes fajai: Anemone sylvestris, Campanula bononiensis, Colutea arborescens, Geranium sanguineum, Iris variegata, Melica transsylvanica, Quercus pubescens, Sorbus aria s.l. stb. A gyepszint fajai jórészt közösek az érintkező félszáraz gyepek faj készletével. Ennél jóval nagyobb kiterjedésben, üdébb termőhelyeken elnyíresedett pionír erdők, cserjések alakultak ki (Bikk-tető, Dobogó-tető, Aszaló). A természetszerű erdők mára jelentősen visszaszorultak, a meglévő állományok viszont jelentősen ki vannak téve olyan degradatív tényezőknek, mint például az akácosodás (pl. Dobogó-tető, Felső-szőlők). A kultúrerdőket az akácosok és a telepített feketefenyvesek (Bikk-tető, Kis-Muhár-tető) képviselik. A legelőterületek cserjés vegetációjára jellemzőek a galagonyás töviskések (Pruno spinosaeCrataegetum); szárazabb viszonyok között, bányaperemeken másodlagos fragmentált erdőssztyeppcserjések is megjelennek Cerasus fruticosa, Rosa
