Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Schmotzer András: A szilvásváradi Aszaló növényzete

60 Schmotzer A. gyümölcsös" stb.). A gyeptársulások egyes degradációs állapotait is külön egységként tüntettem fel (pl. „félszáraz irtásrét degradált típusa IBothriochloa - Calamagrostis typ./"). A bemutatott terület két alegysége (úgymint a xerotherm jellegű domboldalak és a Szilvás-patak menti higrofíl élőhelyegyüttes) ismertetését külön adom meg. A nómenklatúra SIMON (2000) munkáját követi. Természetföldrajzi jellemzés Az ismertetésre kerülő közel 185 hektáros terület a Bükk északi előterében, a Szilvás-patak völgyétől nyugat-északnyugatra helyezkedik el. A terület átlagos tengerszint feletti magassága 350 méter, legmélyebb pontját a Szilvás-patak képezi (309 m), míg a Dobogó-tető 418 méter magasságú. Geológiai értelemben igen változatos felépítésű, mely a vegetáció változatosságának meghatározó tényezőjeként is értékelhető. A Bükkre jellemző agyagpala- és mészkő felszínre a területen nagy vastagságú harmadidőszaki kőzetegyüttes települt. Legnagyobb felszíni kiterjedést a „középső riolittufa" (Tari Dácittufa Formáció) tengeri áthalmozódást szenvedett kőzetei érik el. A tengeráramlatokkal, hullámzással mozgatott anyag homok megjelenésű, amit több bányával is termeltek (pl. Aszalói homokbánya). A tufahomokra, illetve azzal összefogazódva vékonypados mészkő települ (Fertörákosi Mészkő Formáció v. lajtamészkő), melynek vastagsága a több métert is eléri. A mészkőrétegek 10-20 cm-es padokat formálnak, köztük 515 cm-es puha, kötetlen homokos márga van. A dombok legmagasabb térszínén szarmata korú kavics települ, foltokban. A kavicsok anyaga főként kvarc, lidit. A kavicsok legömbölyítettek, 0,5-1,0 és 3-6 cm közötti átmérőjűek, de ritkán a 10 cm nagyságot meghaladó darabokat találhatunk. Valószínűleg foltokban több helyen is megjelenik a pleisztocén lösz. Az Aszalói homokbánya északkeleti falának feltárásában 1,5 m vastagságban láthatjuk. Legfiatalabb kőzetek a Szilvás-patak völgyében felhalmozódott pleisztocén-holocén alluviális üledékek. A terület klímája a Bükk hegység északi részéhez képest némileg szárazabb és melegebb, melyet a déli-délnyugati kitettségű meredek lejtők tovább fokoznak. Eredmények A terület a Pannóniai Flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegység (Matricum) Borsodi (Borsodense) flórajárásába tartozik. A Bükk hegység földrajzi közelsége ellenére a vegetáció jóval nagyobb rokonságot mutat a Heves-Borsodi-dombság, illetve a Bükkhát növényzetével. A terület élőhelytérképét az 1. ábra mutatja.