Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Mészáros Ilona: A nevelő-oktató munka a társulati iskolákban a két világháború között

II. NAGY GYÁRAK ÉS ISKOLÁK 1. Magyarország első nyolcosztályos elemi iskolájának megalapozása a DIÓSGYŐR - VASGYÁRBAN A vasgyári iskolák felállítása A magyar országgyűlés az 1868. évi XXXVIII. te. megalkotásával elrendelte a hatosztályos elemi iskolák megszervezését. Ugyanebben az évben alapították meg a diósgyőri új vasgyárat. A gyár munkásainak létszáma fokozatosan emelkedett. A gyárvezetés lakások építéséről gondoskodott és a beköltöző családokkal együtt a gyermekek létszáma is növekedett. Gondoskodni kellett az idesereglett ipari dolgozók gyermekeinek iskoláztatásáról. 60 tanulóval először egy tanítóval működő magánjellegű elemi iskolát szerveztek. 1888-ban nyílt meg az első óvoda is. 1894-ben az ország egyik legkorszerűbb iskoláját nyitották meg a leányiskolát, majd Zimmermann Frigyes gyárigazgató kezdeményezésére felépítettek egy mintaszerű fiúiskolát, amiről Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter a következőket mondta: "Magyarországon az ipar akkor fog igazán fejlődni és felvirágozni, ha a munkás nép nemcsak testi erővel dolgozik, hanem a test erejével a szellem ereje is párosul, ha ki-ki tudja, hogy mit miért cselekszik, ha a munkás népet... az értelmiség azon fokára emeljük, hol belátja a munkának, a becsületes munkának fontos szerepét, hol meggyőződéssé válik, hogy csak a munka az, ami használ az egyesnek, biztosítja a társadalmat és alapja a haza jólétének, felvirágzásának".'

1 Egy ilyen miniszteri nyilatkozat az osztályharc élét akarta tompítani. Egyébként a megfogalmazás is figyelemre méltó, ahogyan a miniszter meg akaija győzni a munkásokat a becsületes munka eredményéről. A rendszer a tanultabb munkások képzésével a munkásarisztokrácia kinevelésére törekedett, hogy megbontsa a munkásegységet. 93