Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Balázs Sándor: Comenius Sárospatakon

színjátszás alapját. E művének megszületésében több tényező volt rá hatással. Talán elsőként a jezsuitákra kell utalnunk, akik gyakran adtak elő iskolai színjátékokat. A másik, melyről említést kell tenni ezt követően, hogy Comenius kora nagy figyelmet szentelt a játéknak, az iskolai oktatás könnyedségének, vidámságnak. Ezeket különösen a nyelvoktatásban tartották fontosnak. Iskoladrámáival az élő szó helyes és szép használatán túlmutatva Comenius az egész embert akarta formálni és nevelni. A Schola Ludus szerkezetileg nyolc önállónak tetsző, de valójában összefüggésben álló színdarabokból áll a már korábban említett Janua ismeretanyagára épülve, de az Orbis P

ictus egyes fejezeteit is felhasználta. Az első darab a Janua I-XIX, illetve az Orbis Pictus I-XXXI. fejezetének anyagát viszi színre. Az öt felvonás 521 jelenetében 57 szereplőt mozgat, akik a természet erőit, jelenségeit, tárgyait mutatják be, személyesítik meg. A második részben a Janua XX-XXXI. és az Orbis Pictus XXXVI-XLVIII. fejezetének ismeretanyagára alapozva az embert, az ember szervezetét, felépítését, biológiai jellemzőit ismerteti meg. A harmadik darabban a Janua XXXII-XLVIII. anyaga alapján a mesterségek világa elevenedik meg: mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, stb. Az itt szereplő 8-8 személy igyekszik megfelelő képet adni az alkotó ember birodalmáról. A negyedik darab az iskola világával ismertet meg megjelenik a triviális, az elemi és a latin iskola. Művelődéstörténeti szempontból különösen értékes, ahogyan megismerteti az írás fejlődését, a nyomdát, a nyomdászok munkáját, a könyvtárak jelentőségét. Az ötödik darab a felsőbb iskolák, akadémiák életét mutatja be, rávilágítva azok nevelési és oktatási céljára. A hatodik részben az erősen befolyásolható és kétkedő iijúnak ad tanácsokat a két út közötti választáshoz. Gyorsan pergőek azok a részek, amelyekben Ambitionus, Opulentus, Licentoizus mutatják meg valódi életüket és próbálják meggyőzni az ifjú kétkedőt. A hetedik játékban a családi élet és az állam jelenik meg. Rámutat Comenius az ember szerepére, helyére és kötelességére. Nagyon tanulságos ahogyan a negatív szerepeket játszó embertípusokat megítéli. Az utolsó darabban az ország kormányzásáról és a különböző vallásfelekezetekről kapunk részletes képet. 54