Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Szilvási László: Társadalmi elégedettség előrejelzése
A 60-as években a kutatók fo figyelme elsősorban a munkatevékenység szerkezetére és annak munkásbeállítottságokra gyakorolt hatásainak a vizsgálatára irányult. A 70-es évek elején kezd uralkodóvá válni az a felfogás, miszerint a munkával való elégedettség kizárólag olyan tevékenységből származhat, amelyek egyben az ember szellemi képességeinek fejlődését biztosítják, sőt - e nézet híve szerint a munkások - elégedettségének és teljesítményének növelése csak olyan munkafeladatok esetén remélhető, amelyek az egyén számára megfelelő autonómiát és függetlenséget biztosítanak a munkavégzésben. Két jelentősebb elméleti megközelítéssel is találkozhatunk: a) tartalomelmélet; b) folyamatelmélet. A tartalomelméletek közös jellemzője: milyen szükségletfajtákat kell kielégítenie az egyénnek, illetve milyen értéket kell követnie, hogy munkájával elégedett legyen. Maslow pl. nem különbözteti meg a szükségleteket és az értékeket, annak ellenére, hogy felismerte e jelenségek különbségét. Kevés evidencia szól amellett, hogy emberek magatartását a szükségletek meghatározott hierarchiája szabja meg. A szükségleti rangsor létezését az ezzel kapcsolatban végzett vizsgálatok nem igazolták, nem erősítették meg. /Hall D. T.-Lawler E. E.-Nougaii K. E. 1968./ Sőt a kutatási tapasztalatok jelentős részben az hangsúlyozták, hogy az emberek gondolkodását és cselekvését a szükségleteknél nagyobb mértékben irányítják az értékek, azok a társadalmi szituációk, amelyeket az emberben a szocializáció különböző területein kialakítanak. Az értékelés meg azokban az esetekben is erősebbnek bizonyulnak a szükségleteknél, amikor azok az ember személyiségét és egészségét biztosítják /alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, stb./ Pl. a kortárs csoporthoz tartozás kívánsága, értéke, erősségében jelentősen felülmúlhatja a fiatal egészségének megőrzésére irányuló fizikai szükséglet erősségét. Az értékek szerepe sem abszolutizálható, azok jelentőségét mindig a konkrét társadalmi szervezeti szituációk határozzák meg. Az elégedettségi kutatásokra jelentős hatással volt a másik közismert tartalomelmélet: a Herzberg-féle kettősfaktor-elmélet. Herzberg munkájának pozitívuma, hogy az elégedettség forrását az ember személyiségének fejlődésében kereste. A személyiség fejlődést a munkavégzéssel hozta összefüggésbe. A motivációt belső 170
