Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Gaál Gabriella: A diákönkormányzat szerepe a demokráciára nevelés folyamatában

értékelték a végzett munkát, és így a tanulói önkormányzat, a közös­ségi és az egyéni tevékenységek szervesen összekapcsolódó rendsze­rében realizálódott. A hazai szakirodalomban is találkozunk az önkormányzat és a közösség összefüggésének, tartalmának meghatározásával. A peda­gógiai kutatók legfőbb jellemzőknek tekintik: hogy a tevékenységek milyen széles körét vonja hatása alá, és a gyermekek milyen szám­ban vesznek részt az önirányításban. A tanulói önkormányzatot az egész közösség önszervező tevékenységének tartják, amelyben mind a vezető szerveknek, mind pedig a közösség egyes tagjainak sajátos feladata van, és amelynek során a tanulóközösség a pedagógus kö­zösséggel együttműködve saját ügyeit, saját tevékenységét fejlettség­ének megfelelő szinten önállóan intézi. A TANULÓI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A NEVELÉSBEN A tanulói önkormányzat nem egy kiragadott fejlesztési terület az iskolák életében, hanem a nevelési rendszer egy szelete. Egy na­gyobb működő rendszer eleme, sajátos céljaival hozzájárul az ered­ményes személyiségfejlesztés megvalósításához. Gáspár László hangsúlyozza: ... a nevelőközösség ... társa­dalmi küldetésének fejlesztésére törekszik. Éppen ezáltal és eközben valósítja meg lényegi feladatát: minden egyes személyiség képessé­geinek tulajdonságainak formálását. A tanulói önkormányzat megszabja a közös élet és a cselekvés szervezeti kereteit, létrehozza azokat a fórumokat, ahol a diákok tevékenysége kibontakozhat, ahol mindenki bekapcsolódhat a köz­ügyek megvitatásába, célok, feladatok kitűzésébe, végrehajtásába, ellenőrzésébe, értékelésébe, fejlődhet a közéleti beállítódása, hajlama és képessége. Az önkormányzat erkölcsi, képességbeli követelmények tá­masztásával legközvetlenebbül a személyiség közéleti tulajdonságá­nak fejlesztésében vesz részt. Korunkban nélkülözhetetlen a társadalom fejlődésének tényeken alapuló, nyitott és rugalmas megismerése, a szerzett tapasztalatok, az információk feldolgozása, az ismertetek rendszerbe foglalása; az áttekintő, az elemző, a helyes ítéletalkotó és az önálló gondolkodás képességének felhasználásával. De jelent a közéletiség más emberekkel való együttműködést is, ehhez a diákoknak az emberismeret, a kapcsolatteremtés, a másokra 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom