Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bodosi Béla: Comenius és Apáczai

7. Beköszöntő beszédeik Azt, hogy milyennek látták a magyar nemzeti műveltségi állapoto­kat, beköszöntő beszédeik alapján ítélhetjük meg. A műfaj, mely Melanchton Fülöp 1518-as vittenbergi egyetemen mondott beszéde után terjedt el, Comenius és Apáczai korában különösképpen divatban volt. Comenius 1650 és 54 között egy rövid látogatás után költözött Sárospatakra. I. Rákóczi György 1645-ben hívta meg először, de csak 5 év múlva a Bisterfeld gyulafehérvári professzortól figyelmeztetett Rákóczi Zsigmond tanácsára Lorántffy Zsuzsanna megismételt meghívása elfoga­dása után a pataki kollégium újjászervezésére érkezett meg. Jól ismerte őt Tolnai Dali János az akkori rektor-professzor, akinek szintén része volt a meghívásban. A tervezet az lllustris Patakinae volt, melynek részletezett változata Scholaé Phansophicae classibus septem adornandae delineatio. E két tervezetből és beköszöntő beszédből: a lelki tehetségek kiművelésé­ről, (De cultura ingeniorum) úgyszintén a Rákóczi György fejedelemnek ajánlott Felicitas gentisből megtudhatjuk, milyennek látta Comenius az ottani állapotokat. Apáczai szinte ugyanezt fejti ki a Bölcsesség tanulásá­ról — ill. Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról c. beköszöntő beszédei­ben. Gondolataik hasonlósága e tárgyban különösképp feltűnő. Kimu­tatják, hogy az elmaradottság legfőbb oka a műveltség hiányára vezet­hető vissza: nincsenek iskolák, vagy amelyek vannak, azok is csonkák, rossz hatásfokú a tanítás, mert nem anyanyelven folyik, nincsenek kor­szerű tankönyvek, s hiányosak az iskolai módszerek A tudatlanság pedig oka a rossz közállapotoknak is. Végső konklúzió tehát az iskolák elha­nyagolt állapotának javítása szükséges. Felhasznált irodalom Alstedeus (Johann Heinrich): Cursus Philosophici Encyclopaedia, Herborn 1620. Alsted (Alstedt): Encyclopaedia septem tomis distincta Herborn, 1630. A magyar nevelés története I. Főszerkesztő: Horváth Márton. Tankönyv­kiadó. Budapest, 1988. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom