Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata

delije. A kommunisták a szovjet modellt ~ az egypártrendszerű sztálini proletárdiktatúrát — akarták megteremteni, ahol az ateizmus a hivatalos világnézet, az iskolarendszer egységes és állami. Ebben az iskolarendszerben nincs helye az egyházi iskoláknak, a sokszínűségnek, a különböző szervezeteknek és mozgalmaknak, a spontán társadalmi közösségeknek. A kommunisták törekvései egyre élesebben fogalmazódik meg a következő: 1948-as év történéseiben; az iskolák államosításában, a vallásos vagy a hagyományos polgári értékekhez ragaszkodó tanítók, tanárok, egyéb magasan kvalifikált értelmiségiek kíméletlen üldözésében, a polgári pártok és az egyházak elleni egyre kíméletlenebb harcban. A minisztérium 1948 tavaszán minden távlat, reális mérlegelés, az új általános iskola nevelőszükségletének felmérése nélkül ~ az újonnan létrehozott pedagógiai főiskolákra hivatkozva - elrendelte az ötéves tanítóképző szakiskolák azonnali megszüntetését, egy tollvonással megsemmisítve a közel kétszáz éves tradíciókkal rendelkező intézménytípus minden értékét és eredményét. Jegyzetek 1. Mészáros István: Népoktatásunk szervezeti-tartalmi alakulása 1777— 1830 között. Tankönyvkiadó, Bp. 1984. 203-204. 2. I. m: 205-208. 3. I. m:276—281. 4. Az 1845. évi Szabályzatot részletesen elemzi Mészáros István: Az első hazai népoktatási reform (1845)= Századok, 1980. 2. sz. 229259. 5. Kiss József: A magyar tanítóképzés statisztikai adatai = Magyar Tanítóképző, 1929. 107. 6. Szakái János: A magyar tanítóképzés története, Bp., 1934. 54-57. 7. I. m.: 66-69. 8. Idézi Szakái i. m. : 70. 9. I. m.: 74. 133