Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bodosi Béla: Comenius és Apáczai

Egészében véve a Nagy Oktatástan sem dicsekedhetik eredetiséggel: megírására Elius Bodinus hasonló tárgyú munkája ösztönözte. (Vö. Comenius Összes Didaktikai Művei-nek előszavával) Ebben elmondja hogyan akadt reá Bodinus munkájára, amely arra ösztönözte, hogy hasonló könyvet írjon cseh nyelven " (Cuius lectió stimulos nobis addidit nostra in lingua simile scriptum adonnandi). A Didactica Magna első szövege ugyanis cseh nyelvű volt, és elvi szempontból leglényegesebb gondolatainak nagy része pedig kimutathatóan Ratichiustól való (Vö. Israelnek kéthasábos szembeállítását Comenius és Ratichius illető helyeiről a Monatsachfte der Comenius gesellschalt 1892. I. évfolyam 179— 195.) Hatással volt még Comeniusra Vives és Bacon is. Mint ismeretes, Kvacala tagadja, hogy Comenius realizmusa Bacon hatásának volna tulajdonítható. (Comenius und Bacon Paedagogium 1885.) Fináczy mondja vele kapcsolatban, hogy ha nem is közvetlenül és kizárólagosan, de részben bizonyára a Bacontól keltett egyetemes empirisztikus szellemi mozgalomtól függ Comenius is, mint kortársai közül sokan. "Erős realizmusa és természetes módszere másként alig volna megérthető." Ugyanerre a következtetésre jutott H. Leser is idézett művében. Jelentékeny mértékben hatottak még Comeniusra Vives és Alstedeus is. (Vö. August Nebe: Vives, Alstedeus, Comenius in ihrem Verhältnis zu einander. Progr. d. Gymn. zu Elberfeld 1891.) Magam teszem még hozzá Erasmust is, akitől fordított s kiadott művet: De ratione studii ae legendi interpretandique liber 1511. (lásd: alább) Konkretizálva a hatásokat, Ratichiustól való az ismeretátadás folyamatában a természet menetének a követése; az ún. természetesség elve. Ám ezt úgy kell értenünk, mint az oktatás megrövidítésére, meggyorsítására szolgáló természetes szabályt (hézagtalanság, fokozatosság). Az érzéki megismerés, a tapasztalás nyilvánvalóan baconi hatás, melyet bizonyosan a ratichiusi és erasmusi kapocs közbeiktatásával ugyancsak beépít rendszerébe. Ezt a neveléstudomány máig is didaktikai alapelvként kezeli. Itt is szívesen hozom példaként Fináczyt:"A dolgok közvetlen megismerésének követelményével függ össze a nagy súly, melyet Comenius az érzéki észrevételre s ennél fogva a szemléltetésre vet. Ebben a részben tanításával utat tör. Mert habár a múlt századok írói közt is akadtak, kik hellyel-közzel ajánlják a tárgyaknak vagy utánzataiknak a bemutatását (Erasmus), s már Ratichius didaktikájában is van nyoma az 100