Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Balázs Sándor: A kommunikációs képességfejlesztés videós gyakorlattal

figyelmét arra, hogy "...a nem verbális kommunikáció elemei egyrészt érzelmeket fejeznek ki, az ilyen jellegűek egy része nem tudatos (spontán) másrészt a beszéd mondanivalójához kapcsolódóan kapnak szerepet, a kiemelést segítik elő, a hangsúlyozást nyomatékosítják, a mondanivalót tagadják, tehát a megértést szolgálják; továbbá szabályozó és jelzéseket tartalmazó üzeneteket hordoznak — ez utóbbiak a tudatos, szándékolt jelzések körébe tartoznak."4 A képzések e kezdeti szakaszában már a videotechnika közelébe vittük és technika baráttá tettük a hallgatókat; megtanulták a felvételkészítés, lejátszás elméleti és gyakorlati ismereteit. A képzés második szakaszában indítjuk a konkrét képességfejlesztő gyakorlatokat, amelyekkel az önismeret elérését, önfejlesztés elősegítését céloztuk meg. A kezdeti, nagyon egyszerű feladatok elvégzésének sorozatával - bemutatkozás, sztori elmondása — igyekeztünk önkonfrontációt kialakítani a video által eléjük tárt kép - videotükör - és a magukról kialakított kép összevetésével. A kezdeti ütköztetések erősítettek meg bennünket azon feltételezésünkben, hogy az önmagukról kialakított kép többségüknél jócskán eltér a kamera által rögzített képtől. Sok pótcselekvésre mutatott rá a nagy leleplező videókamera. Egy pár tipikus "rádöbbentést" kiemelünk, amelyről a hallgatók nem tudtak, pl.: - A kézzel való állandó matatás, amely lehet, hogy csak az ujjak mozgatásában jelenik meg, de valamilyen tárgy is lehetséges. Legtöbben tollal manipuláltak, vagy a hajukat turkálták. - Milyen lehetetlen testhelyzeteket vesznek fel, szinte esetlenül állnak, közben megdőlve támaszkodnak az asztalra, a legkülönbözőbb pózokat veszik fel, a lábaik szinte összeakadnak. - Milyen sok grimasz figyelhető meg az arcukon. -- Mennyi töltelékszót használnak beszédjük közben, mennyire zártan formálják a szavakat. A jellegzetes pótcselekvések egy részének tudatosítását jól segítette a gyorsítási technika alkalmazása a visszajátszásoknál, mert a jellegzetes mozdulatok, gesztusok, itt gyorsabb ismétlődésükkel jobban kiemelésre kerültek. A gyakorlatok e szakaszában — amikor már a technika bekapcsolódott a képzésbe — fontosnak tartottuk, hogy a közös munkát minden eddiginél jobban segítő miliőt teremtsünk, olyan közösséget hozzunk létre, ahol feszültség-, szorongás-, megszégyenüléstől való félelem nélkül szól62