Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Rozgonyi Tiborné Váradi Éva: A problémamegoldó gondolkodásról

kirakásához. (Nagyon összetett feladat, s a helyes megoldás lényegesen többet mutat szövegmegértö képességnél.) Itt meg kell látniuk a tanulóknak, hogy mindegyik lapból több van, ezekből kell a megfelelő számút kiválasztani, tehát új lapot nem rakhatnak be, de több lapból csinálhatnak egyet. Ezen túlmenően arra is figyelniük kell, hogy a megrajzolt hálózatból valóban lehessen zárt testet "építeni". A megoldás strukturálást és integrálást igényel, valamint mozgósítja az elaborációs készséget is. A további elemzéshez itt engedtessék meg egy rövid síkgeometriai kitérő. A síkgeometriában a különböző alakzatok felismerésén túl szükségeltetik a differencia specifikák megfogalmazása, sőt ezek értelmezése is. Ha tekintjük a konvex négyszögek néhány lehetséges osztályozását, akkor látnunk kell, hogy az egyes fogalmak egymásba ágyazottan jelennek meg. Néhány lehetséges osztályozás: Konya* n4§y.ufl§«k Trapéz Par^logrynma RÖÖSÜsT-] Körtvex négyszögek Paralelojjrimma [ per 3 Tekintsük a "C" leltárt. Az erre vonatkozó információ azt jelenti, hogy milyen síkidomokat tartalmaz a "kép". Mit jelent "C" síkbeli lokalizációja? Megjelölik, hogy az adott síkidom hol helyezkedik el (differencia specifika), s megadja a "tárgy" relatív pozícióját (genus proximum). Mind a számbavétel, mind a pozíció-megadás a fogalomalkalmazás egy lehetséges esete. Ezek után nézzük meg, hogy a térgeometriában hogyan jelenik meg a "leltár" és a "téri lokalizáció". Vegyük a legegyszerűbb, a leggyakrabban alkalmazott testeket: a kockát, a téglatestet és a négyzetes oszlopot. Ezek egy lehetséges leltárja: 288