Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Estefánné Varga Magdolna-Dávid Mária: A tanulási képességet fejlesztő óvodai kísérlet tapasztalatai és az iskolai beválás eredményei

b) A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeknél eltérő-e és milyen szintű a fejlesztő hatás. c) A fejlesztés eredményeként várható-e jelentősebb fejlődés az MCD­s gyermekeknél. - Az első és második osztályban nyomon követtük a gyermekek isko­lai beválását. 6. Kísérleti eredmények az óvodai fejlesztőmunka során A hároméves fejlesztés kísérleti eredményei az alábbiak voltak az Aradi utcai, valamint az ostorosi óvodákban: Az Aradi utcai kísérleti csoport és kontrollcsoportjának indulási szintje az első mérésnél megközelítően azonos volt az intellektust mérő Binet-tesztben, a testséma fejlettségében és a Bender A. eredményeiben. Szignifikáns lemaradás mutatkozott a kísérleti csoportban az Oseretzky és a Frostig Tesztben, illetve szubtesztjeikben. A hároméves fejlesztés eredményeként a kísérleti csoport minden tekintetben behozta szignifikáns lemaradását, és a testséma tesztben jobb, a Bender tesztben pedig szignifikánsan jobb eredményt mutatott, mint a kontrollcsoport. A kísérleti és a kontrollcsoportban lévő MCD-s gyermekek eredmé­nyeinek összehasonlítása mutatja, hogy a kísérleti csoportban fejlesztett MCD-s gyermek behozta indulási lemaradását a kontrollcsoportban levő társával szemben, sőt a Testséma és Bender B. tesztekben jobb eredményt ért el. A kísérleti csoport önmagához viszonyított fejlődése minden mért te­rületen pozitívabb irányú fejlődést mutatott, mint a kontrollcsoporté. Eh­hez az eredményhez szükség van a hároméves óvodai fejlesztésre. Szem­betűnő a csoportteljesítmény homogenizálódása, a maximális értékekhez közelítés a Testsémában, az Oseretzky és Bender tesztekben. A 3 éves fejlesztő program hatására a hátrányos szociokulturális helyzetű csoport képes volt kiegyenlíteni teljesítménybeli hátrányát egy előnyös SES helyzetű mintával szemben (Porkolábné 1990.). Az ostorosi vizsgálati eredmények hasonló képet mutatnak, mint a budapesti tapasztalatok. Az 1. és 2. mérés összehasonlító elemzését az 1. számú melléklet tartalmazza. A 3. mérés eredményeit pedig grafikus megjelenítésben a 2. számú melléklet. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom