Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Vas Miklós: A munka oktatása a nemzeti alaptantervben és a tanárképzés

Ezt azonban úgy kell továbbgondolnunk, hogy ez a nevelés valamennyi egyéb területére is igaz, hiszen elmondható, hogy minden tantárgynak van feladata pl. az esztétikai nevelésben is, de nem egyforma hangsúllyal. Egy matematika füzet is lehet esztétikus vagy csúnya és rendetlen és a tanulót e tantárgyban is lehet (és kell) nevelni, de aligha vitatható, hogy e területen az irodalom-, ének- vagy rajz tanításnak sokkal nagyobb lehetőségei és feladatai vannak. Az emberi munkát — többek között -- az is jellemzi, hogy szükség van konkrét műveletek (és ahhoz kapcsolódóan munkaeszközök használatának) ismeretére. Ezen túlmenően azt is elmondhatjuk, hogy szükség van olyan nevelési blokkra, ahol a tanulók tapasztalhatják, hogy az elméleti ismeretek elsajátítása nem öncél, hanem azok majdani életvitelüket és munkájukat alapozzák meg. Azt sem lehet vitatni, hogy nem lehet az ismeretek integrálására életszerűbb, hasznosabb blokkot kialakítani, mint éppen az emberi munka. Vélhetően nem szükséges a munkaoktatás történetének áttekintése annak az állításnak a bizonyítására, hogy az az iskolai oktatásban tantárgyként is már hosszú ideje jelen van. Ismert az a tény is, hogy a munka megítélésében a különböző korokban más és más vélemény alakult ki és még mind a mai napig élnek helytelen nézetek. Egyes korokban a fizikai munkát nézték le és tartották szinte alantas tevékenységnek, a közelmúltban pedig éppen ezt hangsúlyozták mint az értékek konkrét megteremtőjét, amely mellett a szellemi munka nem teljesen szükségtelen ugyan, de csak másodlagos, és az ezzel foglalkozók is csak "eltartottak". Ez egyik fő oka annak, hogy a magasabb kvalifikáltság hazánkban a mai napig nem kellően elismert. Az emberi munka helyes értelmezése nélkül annak tanításáról sem lehet megalapozott döntést hozni. A munka mindenekelőtt alapvetően fontos emberi tevékenység. A tevékenység nem működés. A tudat közreműködésével megy végbe, vagyis az embertől függ. Van kezdete, lefolyása és befejezése. A cselekvés is tevékenység, de vannak olyan tevékenységek, amelyek nem cselekvések (pl. az emlékezés). A cselekvés két komponensre bontható: mozgás és motiváció (mint a cselekvés indítéka). Az emberi cselekvéseket átszövik a megismerési tevékenységek (végső soron minden elméleti tudás a gyakorlati tevékenység tapasztalatainak az általánosításából jött létre), tehát ezek merev elválasztása helytelen lenne. Az alkotó jellegű emberi munka magában foglalja a tervezéstől a megva180