Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Szilvási László: A közérzet szociológiája

Milyen elveken alapuló cselekvésre lehet gondolni? Mai társadalmunk legnagyobb lehetőségét a kommunális elvek alapján történő cselekvésben látom. Ez megszünteti az indivdualizációt, mert konkrét kapcsolatokat teremt az egyes emberek között. Lehetetlenné válik ezáltal, hogy a központi hatalom saját profitja érdekében kisajátítsa. Mindenki kis közösségek, csoportok sorozatához tartozik. Életlehetőségeink ugyanolyan arányban gyarapodnak, amilyen arányban mi lehetőséget biztosítunk foglalkozni, vallási, stb. szomszédainknak. A kommunális cselekvések egyik már létező hazai formája a lakóközösség-kezdeményezése. A mozgalom politikai sikerei közé sorolható, hogy jogi lehetőségek nyíltak a tanácsi tulajdonú lakások megvásárlására, mielőtt a privatizáció ideológiává vált volna. De nem célja ezen írásnak az elveken alapuló cselekvésformák kimunkálása. A polgári engedetlenség pszichés helyzetértelmezésétől el tudunk vonatkoztatni, mert el kell vonatkoztatni: olyan történeti eseménysorozatról van szó, ahol az egyén viselkedésének motivációit az anyagi létfeltételeiben kell keresni, és az ellenállás valóságos kimenetele szempontjából mélységesen közömbös, hogy az egyén mindezekről milyen pszichológiai kategóriában ad számot magának. A közérzet: ideológia és politika Meggyőződésem, hogy közérzetünket kell és lehet javítani. Ezek az igények lent és fent is megfogalmazódnak. A struktúraváltás következtében a túlsúlyos állami és politikai rendszer lassan lebomlik. A központi újraelosztás rendszere a saját maga által felkeltett modernizációs szükségletek miatt önkorlátozóvá válik annak ellenére, hogy ez nem jár együtt a politikai gondolkodásban a hatalmi önkorlátozási törekvésekkel. A piaci mechanizmusok lassú érvényesülése szükségképpen kikényszeríti azt a viselkedési szabadságot, amely alapfeltétel a közérzet javulásának. Az ideológiai-politikai értékváltás egyúttal az értékdimenziók bővülését eredményezi annak ellenére, hogy ma még nincs olyan rendező elv, amely a gazdasági, ideológiai nemzettudatot egységesen áthatná. A liberális és konzervatív eszmék érvényesülése nem mutat elvi szilárdságot. Ezek a kusza viszonyok kettős cselekvési irányultságait egyrészt a nemzeti ideológiákhoz vezetnek, másrészt az Európához való tartozás, felzárkózás ideológiájához csatlakoznak. A gazdasági alternatívák keresése a 143