Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata

zatú, középfokú szakiskola maradt, így annak korábbi hiányosságai a több évfolyam, nagyobb óraszám ellenére is megmaradtak. Az éles kritikák és viták eredményeként a hatosztályos tanítóképző tervét elvették, mielőtt azt a gyakorlatban kipróbálták volna. Az 1923. évi miniszteri rendelet végül a képzési idő öt évben állapította meg. Az új képzési forma stabilizálódásának eredményeképpen az 1920-as évek közepétől észrevehetően emelkedett az oktatás minősége. A tanulmányi színvonal emelésében nem kis szerepe volt a tanítóképző intézeti tanároknak, akiknek képzése 1906-tól az egyetem mellé rendelt speciális képzőintézetben, az ún. Apponyi Kollégiumban folyt. Növekszik a növendékek előzetes iskolázottságának színvonala is. A növendékek többsége polgári iskolát végzett, de jelentős volt azok száma, akik a középiskola negyedik osztályának elvégzése után a képzőben folytatták tanulmányaikat, voltak érettségi bizonyítvánnyal, sőt magasabb képesítéssel rendelkező diákjaik is. A következő évtized során a Klebersberg által elkezdett kultúrpolitika méltó folytatója, az új miniszter Hóman Bálint ~ a Horthy-korszak másik kiemelkedő kultúrpolitikusa -- tesz kísérletet a tanítóképzés főiskolai szintre emelésére. Elődjéhez hasonlóan az ő nevéhez is több jelentős közoktatási reform kapcsolódik. Egységessé tette a középiskolai oktatást, megreformálta a tanárképzést, az iskolafelügyeletet, a négyévfolyamos líceum megszervezésével középfokú szintre emelte a szakképzést, az 1940. évi 20. törvénnyel törvényi szinten megteremtette a 8. osztályos népiskolát. A négyéves középfokú líceumra alapozva 1938-ban törvény intézkedik a kétéves felsőfokú tanítóképző akadémia felállításáról, így érvényre jutott a két tagozatú tanítóképzés régóta élelődő gondolata. A törvény kihirdetését követően már 1938 őszén megindult a líceumi képzés. Sajnos az 1938. évi líceumi és tanítóképző akadémia törvény ígéretes elképzelései sem valósulhattak meg, a tanítóképző akadémia megszervezésére nem került sor. Ennek okai között első helyen a háborús viszonyok romló anyagi körülményei, valamint a Magyarországhoz visszacsatolt területek megnövekedett tanítóigénye állt. Egy 1941-ben kiadott minisztériumi rendelet elállította a líceum negyedik osztályának megnyitását, így a tanítóképzés továbbra is középfokú intézetekben - hároméves líceumban és kétéves tanítóképzőben - történik (11). 131