Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata

lanban nyílt meg 1819 őszén mint Magyarország első önálló, más oktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló tanítóképző intézete. Az első önálló tanítóképző létrejöttével egy új képzési forma indult fejlődésnek: az alapszintű, általános tanulmányokra épülő középfokú-középszintű tanítóképző. Ez az intézménytípus — a középszintű tanítóképző szakiskola -- kisebb-nagyobb módosításokkal 1959-ig, a felsőfokú tanítóképzés létrejöttéig a magyar tanítóképzés egyedüli és legfőbb helye. A szepeskáptalani képző - mivel az egyházmegye lakosságának nagy része német nyelvű volt - az 1870-es évek közepéig német nyelvű képzést folytatott. Pyrker 1828-ban már egri püspökként alapítja Egerben az ország első új típusú magyar nyelvű képzőjét. A két évig tartó tanítóképzés fő célja olyan tanítók képzése volt, akik képesek a gyermekből buzgó keresztényeket, öntudatos alattvalókat, iparkodó polgárokat, jó házastársakat és szülőket nevelni. E cél elérése érdekében olyan tanítókat igyekeztek képezni, akik nemcsak az ifjúság nevelésének-oktatásának kulcsemberei voltak, hanem a település egész lakosságának erkölcsi példát nyújtottak, akik egyaránt jártasak voltak a tanítás szabályaiban és a kántori mesterségben is. Az egri tanítóképzőből kerültek ki a korszak első katolikus kántortanítói, akik az iskolai tanításon kívül egyházi feladatokat, sőt jegyzői teendőket is elláttak. Ez az önálló intézet a normaiskola tanítóképző tagozatánál jóval magasabb szintű oktatást nyújtott, a népiskola tananyagát rendszerezve tanította, a pedagógiai elméleti tárgyakkal párhuzamosan gondoskodott a leendő tanítók gyakorlati és alapos zenei képzéséről. (3) A reformátusok kollégiumaikban gondoskodtak a partikuláris iskolák rektorainak, praeceptorainak képzéséről, így a tanítóképzés náluk főés középiskolákhoz kapcsolódott (Debrecen, Nagykőrös, Nagyenyed). Az evangélikusok 1829-ben Sopronban vezettek be a tanítójelöltek számára pedagógiai előadásokat. A már meglévő régebbi alapítású medgyesi, negyszebeni, segesvári képzők mellé 1845-1847 között Felsőlövőn, Szarvason, Brassóban, Nyíregyházán nyílt kétéves tanítóképző. 3. Kezdeti törekvések a polgári igényeknek megfelelő középfokú képzők fejlesztésére (1844-1868) Az 1830-as években a reformországgyűlések napirendjén egyre gyakrabban szerepelt a tanítóképzés ügye, az ebben az időben megjelenő 124