Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Palotai Ferencné: Németh László pedagógiai gondolatai közt válogatva
összegzés helyett Németh László műveit olvasva körvonalazódhat bennünk, melyek is azok a legfontosabb útbaigazító gondolatai, mellyel mai tudásunk kiegészülhet, gyakorlati tevékenységünk hatékonyabbá válhat. Mindenekelőtt választ ad az író arra a jövendőt is meghatározó lényeges kérdésre, hogy mit tanítsunk. Válasza: nagy volumenű, integrált tárgyköröket, melyek nem szétaprózzák, ellenkezőleg megközelíteni igyekeznek a világ teljességét. Ennek a logikus és átgondolt integrálásának ki kell terjednie mind a humán mind a reál tárgyakra. E Németh László-i gondolat kétségtelenül magyar tantervelméleti forrás lett, elég, ha Gáspár László szentlőrinci iskolájára utalunk. Hozzá kell azonban tennünk, hogy még jócskán van mit tanulnunk, mit kölcsönöznünk, adaptálnunk e vonatkozásban, kiváltképp ha a helyi tantervek mind nagyobb mérvű felbukkanására gondolunk. A helyi tantervek készítői jól teszik, ha többek között a Németh László-i ihletésre is hallgatnak. A tárgyak integrált tanításának praktikus haszna szinte beláthatatlan. Megvalósításának útja azonban nem akadálytalan, hisz a dolognak a pedagógusképzésben is vannak, volnának konzekvenciái. Ezeket a nagy volumenű tárgyköröket egészítik ki a nyelvek, valamint filozófia, pszichológia. A következő nagy kérdés: Hogyan tanítsunk? A legtömörebb választ a már idézett drámarészlet mondja ki:"... keserű gyökeret mézzel..." csöpögtetve, azaz érdekesen, érdeklődve, élvezve az anyagot, igy szítunk érdeklődést, így ráadunk és fárasztunk a legkevésbé. S milyen legyen magatartásunk, kapcsolatunk növendékeinkkel? Törekedjünk harmóniára! S mindenekfelett legyünk bőkezűek! "... a tanári pályában épp ez a gyönyörű: ez a pazarlás. Ez a legönzetlenebb pálya a világon: Mert az, hogy egy tanár mit csinál, hány mikronnyival emelte meg nemzete műveltségét, ellenőrizni nem lehet. A tanár, ha igazán tanár, állandóan ajándékozza magát. Ez az ajándékozás a gyönyörű ebben a pályában!" 119