Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy Sándor: A tér és az idő egy magyar pikareszk regényben. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci

5. Makay Gusztáv: Isten veled, Kakuk Marci! Magyar Csillag, II. évf. 14. sz. 480-484. 1942. december 15. 6. A kalandregény legfontosabb toposzait elemzi Mihail Bahtyin már idézett munkájában. A pikareszk regény struktúrájának értelmezését az alábbi tanulmányok alapján végeztük el: Szerb Antal: A világirodalom története. Bp. 1962. 320.; Ilerczeg Gyula: Olasz novella és spanyol pikareszk regény. Filológiai Közlöny, 1956. 1-2. sz. 223—238., 3-4. sz. 415-436.; Imposztorok tüköré. Spanyol kópéregények. Bp. 1957. Bev. llonti Rezső.; Süpek Ottó: Lesage pályaképe. Filológiai Közlöny, 1959. 3—4. sz. 410—417.; Katona Anna: Lazarillótól Augie Marciiig. A pikareszk magatartás változatainak vizsgálata. Filológiai Közlöny, 1970. 1—2. sz. 136—151.; Sükösd Mihály: Változatok a regényre. Bp. 1971. 121-122. A pikareszk regény érdekesebb magyar vonatkozásairól: Kardos Albert: Rontó Pál pikáró regény. ItK 1891. 260—264.; Dr. György Lajos: Eulenspiegel magyar nyomai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Cluj-Kolozsvár, 1932.; Turóczi-Trostler József: A "Magyar Simplicissimus" elé. Magyar irodalom—Vi lágirodalom. Bp. 1961. II. kötet, 94-108. 7. Poszler György, i. m. 330—331. 8. A Kakuk Marci anekdotizmusát eltérő módon ítéli meg a szakirodalom. A már idézett szerzők közül Rónay László anekdotikus epizódokat elemez, Tarján Tamás viszont ellenkező következtetésre jut. Szerinte a hősök egyéniségének és sorsának alaptermészete kényszeríti arra Tersánszkyt, hogy regényeit epizódok egymásutánjából, aprózottan építse fel. "S epizódjai ezért nem anekdoták: erre nincs ideje, azaz hőseinek nincs idejük." Úgy véljük azonban, hogy a Németh László által is emlegetett "aprózás" — A margarétás dalról írt 1929-es kritikájában szólt erről Németh László — nem -zárja ki a fabulázó, adomázó "kedélyszót", esetleg a rövidre fogott anekdotát sem. Erről bővebben: Alexa Károly: Anekdota, magyar anekdota. In.: Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmából. Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Mezei József. Bp. 1983. 5-85. 9. Az első személyű előadásmódról és Tersánszky narrációs művészetéről: Tarján Tamás, i. h., és Thomka Beáta: Tersánszky elbeszélő formái. Alföld, 1991. 4. sz. 70.; lásd még az előző jegyzetet is! 10. Idézi Bodnár György, i. m. 1 19. 11. Az itt közölt műhelytanulmány része egy nagyobb igényű elemző-kutató munkának, melynek célja a huszadik századi magyar regény pikareszk motívumainak feltárása és értelmezése. Az általunk "anekdotikus pikareszk regénynek" tartott Kakuk Marci csak egyik összetevője a század gazdag magyar regény93