Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy Sándor: A tér és az idő egy magyar pikareszk regényben. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci

tozó térközeget is jelez, s közöltük Soma kíséretében fizikai fennmaradásáért és személyiségének autonómiájáért folytatja "szabadságharcát" Tersánszky kedves pi­karó hőse, Kakuk Marci, becsületes nevén Katzky Márton. Kalandos epizódok során váltakoznak az alakok és a helyszínek (a sorozat egyes darabjai — különösen a va­dászkaland és a kortesút változó terrénumai bizonyítják ezt -- még többrétegű tér­közegekre tagolódnak), kialakítva ily módon egy olyan sodró eseményességet, mely­nek legfontosabb kronotopikus jellegzetessége a térbeliség primátussága. A tér minden: hordozója a regény történelmi-szociológiai információs anyagának, területe a hős vándorlásainak és egyszersmind tapasztalatokat nyújtó valóság is számára. Az epizódok sorából összeálló kalandok "a mese természetes folyása" szerint zajlanak, állandó mozgást biztosítanak. E mozgás fő jellegzetességét már Makay Gusztáv megfigyelte máig érvényes kitűnő tanulmányában, amit a teljes Kakuk Marci első megjelenése alkalmából közölt a Magyar Csillag 1942-es karácsonyi számában 5. Miután megállapította, hogy "bizony formátlan ez a regény", azt is ész­revette hogy a sorozat egyes darabjai egyfajta ritmus szerint kapcsolódnak egymás­hoz: Kakuk Marci mindig befurakodik valahová szolgálatra — jellegzetes pikareszk vonás! —, ahol ravaszságával, "okos gyávaságával", talán önfenntartó egészséges reflexeivel már éppen jól érzi magát, amikor mindig közbejön valami: "a sors, vagy a végzet küldötte, Soma", és újból menni kell. (Ezt Marci legtöbbször bölcsen tudo­másul is veszi. "Innen, koma tova, de hova?" — mondogatja magának vándorlásának ismétlődő fordulataikor.) Marci elárvulása után szülővárosában hányódik egy ideig: a bőgőt hordozza a cigányok után, Zacharné rákapatja az italra, majd kölyök létére "ráveszi a rosszra", szolgál a mézeskalácsos Makovitsnénál, az olajtörős Kasosnál, Soma beszerzi "he­tesnek" az ügyvédhez, de egy véletlen folytán (Zoltika, az ügyvéd kisfia megeszi Marci bagóját) kicsöppent a jó helyről (Kakuk Marci ifjúsága). Szerencséjére az olajtörős Kasos bejuttatja őt szolgálatra öccséhez, a szekeres Kasoshoz. Itt Málná­son leleplezi a segédjegyző csalását, ügyes furfanggal kezeli a lüke Jánoskát, meg­kedvelteti magát a gazdáékkal, Kasosné kegyeibe férkőzik, de a szerelemből és jó­létből kitaszítja Soma gyalázatos ármánykodása (Az amerikai örökség). Kibékült azonban "szusztársával" és "akkor nyáron" együtt csavarogtak, "munkát kerestek" ahogyan mondja, erkölcsössé színezve tettüket. Borzas-Sárgapatakon, illetve a bá­nyatelepen Marcit megszeretik az igazgatóék, ahová kertészként elszegődik, nagy szerelemben él Csurinyák Esztivel, csakhogy a "dinamitozó" Soma miatt menekülni kell (Kakuk Marci a zendülők között). Közösen hányódnak tovább, majd Takoss Jo­hanna "szállodai alkalmazott" szerelmi kegyeit mindketten élvezve jutnak el a lány szülőföldjére a hegyek közé. Itt Marci még csak jól érezné magát, de Somát a ren­dőrség körözi, s miután a vad kecskevadászatra az uraktól kapott pénzt is elherdálja, 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom