Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében

A könyvben hangsúlyos szerepet játszó zenei motívum is az abortusz tágabb kérdésköréhez tartozik -- főleg Anna személyén és a családok sorsán keresztül és a szakrális motívummal való kapcsolatában. A blues mint a fájdalom egyfajta megnyilatkozása természetes módon kapcsolható Anna súlyos problémájához, a nem kívánt terhesség következtében előálló választáshelyzethez: gyilkosság vagy fájdalmas-kínos viselősség, szülés. A zene mint időben létező, lineáris jelenség az "Úr" számára is különleges problémává válik. Az "Úr"-nak "becsvágya önmaga meghaladása" (171. oldal), minthogy Ő időn kívül létezik, "történetet akar" (171. oldal), tehát voltaképpen az időt akarja birtokolni — e célra teremtette az embert és a halált is a mű szerint. Az idő birtoklásának igénye mutatkozik meg a zene meghódítására tett kísérletében is, de a zene, "az idő titokzatos alakja" kisiklik "mindenhatósága" köréből, hiába "áll a blues amúgy közel hozzá" (158. oldal). Az abortusz kérdéskörének, a szakrális motívumnak, a családi szintnek, sőt még a zenei elemnek is (lásd Carlsson levele a berlini főrabbihoz vagy az "Úr" (?), talán az "író" (?) véleménye: "Az, ami az amerikaiaknak a blues, az a magyaroknak a keserves... ezért, és nem másért, szerette jobban a kurucokat a labancoknál." [158. oldalj) vannak történelmi-társadalmi dimenziói is, így a történelmi-politikai motívumkört a legtermészetesebben kapcsolhatjuk az előző elemekhez. Az abortusz társadalmi vonatkozásairól nem kell szólnom, részint a probléma közismertsége okán, részint mert ezt Esterházy a műben inkább Anna személyes ügyeként mutatja be, mintsem a társadalmi dimenzióra helyezné a hangsúlyt. A szakrális motívum kapcsolódása a történelmi összetevőhöz már kidolgozottabb és izgalmasabb a műben. Az "angyalcsinálás" megakadályozására érkező angyalok tétlenül várakozó Al-s rendszámú autójukkal "történelmi reflexeket" váltanak ki a környék lakóiból. (Évtizedes, ha nem százados beidegződések ezek ebben a régióban, egyenesen társadalmi paranoiáról beszélhetünk a kérdés kapcsán — az alapérzéssel kapcsolatban lásd: Kányádi Sándor A ház előtt egész éjszaka című versét.) A két angyal külsőleg ügynökként, közkeletű szóval élve "ávósként" viselkedik — az "angyal" szónak van ilyen értelmezése a tolvajnyelvben (lásd: Nagy Gáspár: Az angyali követés verse) — és természetesen ennek megfelelően megfigyelnek, rádión jelentenek stb. Az isteni szféra és a kelet-közép-európai történelmi szituáció talán legdirektebb és legfrappánsabb összekapcsolása egy kisebb anekdotikus megállapításban testesül meg, amely szerint egy jobb sorsra érdemes alkoholista "az 56 utáni eseményekben annak látta bizonyítékát, hogy az Isten is kommunista lett" (142. oldal). Mi a funkciója az angyalok ilyentén való ábrázolásának? Talán egyfajta ironikus utalás ez arra, hogy nem mindegy, hogyan, milyen módszerekkel akarják az 30