Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Weiss János: Az interszubjektív etika megalapozásának programja

professzor előadásaihoz készült vázlatok gyűjteménye.

1 A XIX. században csak két nem teljes és más jegyzeteket is felhasználó kiadása jelent meg; első teljes és önálló kiadására 1913-ban került sor.

2 A nyitómondat így máris korlátozásra szorul: a Brouillon zur Ethik jelentőségét nem a közvetlen előtörténet és nem is a hatástörténet fényében lehet felmérni.

3 Schleiermacher müvének hátterében (látens módon) egy kétirányú elhatárolódás áll; egyrészt megpróbálja elhatárolni magát az ókori etikáktól, amelyeket eudaimonikus etikáknak nevez, és másrészt visszautasítja a racionálisnak nevezett kanti és kantiámis koncepciókat is. Az eudaimonikus etikákkal szemben Schleiermachemak az a fő kifogása, hogy ezek nem az ész közegében, hanem inkább az empíria világában mozognak; s ezért sohasem tudnak megfogalmazni szükségszerű tételeket. A kanti etikában viszont a törvény áll a középpontban, és ezért ugyan az ész közegében mozog, de formális marad 4 Egy olyan etikai koncepcióra lenne tehát szükségünk, amely az eudaimonikus etikákból örökli a tartalmi gazdagságot, és mégis az ész közegében mozog.

5 E két irányzaton túllépve (vagy azokat szintetizálva) Schleiermacher az ész inter szubjektív etikai elméletét próbálta kidolgozni. Mindenekelőtt ez a program adja a schleiermacheri koncepció korszakalkotó jelentőségét. Az inter szubjektív etika kidolgozásához - Schleiermacher szerint - egy olyan sajátos szemléletmódra van szükség, amely a létrehozást állítja középpontba. Ezzel szembenáll a természettudományok szemléletmódja, amely a tényszerűségek leírására törekszik. Elsietett lenne azonban arra következtetni, hogy az etika és a természettudományok nem a tárgyukban, hanem csak a szemléletmódjukban különböznek egymástól. Vannak tárgyi különbségek is: az etika tárgya a történelmi-társadalmi világ, a természettudományok viszont a 1 A Brouillon zur Ethik születési körülményeihez és általában Schleiermacher hallei időszakához ld. Hermann Patsch: „Einleitung des Bandherausgebers", in: Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher: Kritische Gesamtausgabe 1/5. köt., Walter de Gruyter Verlag 1995. VIII— XXVIII.o. 2 Ez a kiadás Otto Brauntól származik. 3 Még Dilthey számára, aki pedig átfogó elemzéseket írt Schleiemacher etikai rendszeréről, sem állt rendelkezésre a teljes Brouillon zur Ethik, saját elemzései ugyanis 1863-ból származnak. Wilhelm Dilthey: Gesammelte Schriften, XIV. köt., Vandenhoekh & Ruprecht Verlag 1985. LXVII. o. 4 Ez a Kanttal szembeni fenntartás a mű egészéből következik; Schleiermacher azonban nem fogalmazza meg kimondott formában. 5 A legutóbbi vitákban merült fel az antik és a kanti etikák ilyen szembeállítása; ld. mindenekelőtt Ernst Tugendhat: „Antike und moderne Ethik", in: Vorlesungen zur Ethik, Reciam Verlag Stuttgart 1984. 33-56.o. Axel Honneth szerint John Dewey volt az, aki a két koncepciót elsőként szintetizálni próbálta, ld. „A proceduralizmus és a teleológia között", in: Elismerés és megvetés. Jelenkor Kiadó 1997. 131-150. o. Ezzel szemben azt állítom, hogy Schleiermacher volt az első, aki kidolgozott egy ilyen szisztematikus kísérletet. i c