Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Kiss Lajos András: Dialógus és ökológia: Otto Friedrich Bollnow leckéje - Antropocentrizmus versus antropomorfizmus

egyszerűen csak szófordulatokról van szó."

4Az ember tehát a saját természetén keresztül látja a világot. Az embernek pedig az a természete, hogy nincs természete. Pontosabban az emberi természet egy nyitott horizontként jelenik meg, egyfajta lehetőség, amelyet minden korszak, minden nemzedék és végső soron mindnyájan, külön-külön töltünk meg konkrét tartalommal. Bárhogy is van, az emberi természetünk antropomorf jellégével mindig számot kell vetnünk. Az antropomorfizmus azonban nem szükségszerűen antropocentrizmus. Wolfgang Scmirhachert szeretném idézni, aki szerint: „ 'Az antropomorfizmus' valódi jelentése az, hogy az embernek nem kell szégyellenie azt, hogy ember. Nem tudunk másképp élni, mint emberi módon, és még az embertelenségünk (inhumanité) is az ember létünk bizonyítéka."

5 Azonban - mondja Schirmacher - az ember-létünkből nem következik szükségszerűen az antropocentrizmus. Heidegger gondolatmenetéhez kapcsolódva azt hangsúlyozza, hogy a természetre irányuló uralmi beállítódás (domination), az ember központba állítása, egyáltalán nem tekinthető valamiféle természetes beállítódásnak, hanem civilizatórikus torzulás. Az antropocentrikus és agresszív életforma megfékezésére egyfajta „nyelvi fordulatot" javasol: a poétikus nyelv rehabilitálását. Schirmacher úgy látja, hogy ebben a szándékban nem rejtőzik hamis romanticizmus. Sokkal inkább radikális fenomenológia ez. „Költőien lakozik az ember" - idézi Heideggert. „Manapság a valódi filozófiai gondolkodás valahol a művészet és a költészet metafizikai nyelvének határán helyezkedik el; ez maradt nekünk egyedüli eszközként arra, hogy megtudjuk: milyen is a világ voltaképpen."

6 Olvasmányaim során úgy találtam, hogy a metaforikus nyelv rehabilitásában talán Otto Friedrich Bollnow ment el a legmesszebbre. Leckéje komoly tanulságokkal szolgál. Felelőség egy nyughatatlan világban: Bollnow metaforái Bollnow metaforikájának elméleti alapját a még nem, vagy legfeljebb alig metaforikus filozófiai alapszavak újradefiniálásával igyekszik megalapozni. Felelősség, élet, ész, értelem és szenvedély - ezekre utal a leggyakrabban. A valódi észhasználatra csak a felelősséggel bíró autonóm személy képes. A felelősséggel használt ész nem lehet azonos a puszta lokális racionalitást kifejező értelemmel. A logika önálló célokat nem képes kitűzni; az ő világa a tisztán formális lehetőségek maximumig való fokozása. Ilyen érte4 Spaemann: i. m. 290. 5 Schirmacher, Wofgang: La technique de la vie ou: la pratique de la responsabilité. In. Penser apres Heidegger, L' Harmattan; Paris. 1922. 226. 6 Schirmacher: i.m. 228.