Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Törőcsik Miklós: A filozófia méltatlankodása

A méltatlankodás panaszkodás, a méltatlankodás sértés, de méltatlankodás az is, ha vele méltatlankodnak. Aki méltatlankodik, az azért méltatlankodik, mert nincs lehetősége arra, hogy mást cselekedjen. A méltatlankodás a cselekedete. A méltatlankodás azonban nem cselekedet vagy a tehetetlenség cselekedete. Aki méltatlankodik, az önmagában, önmagának megfogalmazza a tehetetlenségét. Nincs lehetősége a cselekedetre, tehát méltatlankodik. Aki méltatlankodik, méltatlan helyzetben van, mert tehetetlen. Aki tehetetlen, nem méltó arra, hogy méltóságra tegyen szert. Ka tehetetlen, méltatlan helyzetben van, ha méltatlan helyzetben van, méltatlankodik. A méltatlankodás méltatlan tett. Aki méltatlan tettet hajt végre, annak nincs méltósága. A filozófia méltatlankodik, méltatlan tettet hajt végre, a filozófiának nincs méltósága. Méltatlan tettet hajt végre, amikor méltatlankodik. Ez a méltatlan tette önmagára vonatkozik. A méltatlankodás azonban azt is jelenti, hogy valakivel szemben méltatlan tettet hajtunk végre. Akkor méltatlankodunk valakivel szemben, ha nem tudunk méltósággal viselkedni vele kapcsolatban. Mivel nincs meg a méltóságunk, képesek vagyunk méltatlanul bánni a másikkal. A filozófia méltatlankodik, méltatlan tettet hajt végre másokkal szemben. Ezt azért teszi, mert nincs méltósága. A filozófiával méltatlankodnak. Nem bánnak vele méltón, méltánytalanul bánnak vele. Ha valakivel nem méltósága szerint bánnak, akkor azzal méltatlankodnak. Ha valakinek nincs méltósága, akkor nem bánhatnak vele méltósága szerint, tehát méltatlankodnak vele. Akkor nincs valakinek méltósága, ha képtelen az önálló cselekedetre. A filozófia képtelen az önálló cselekedetre. A filozófiának nincs méltósága. A filozófiával méltatlankodhatnak. Méltatlankodnak is vele. Emiatt a filozófia méltatlankodik: méltatlankodik önmagában, mert tehetetlenségében mást nem tehet, méltatlankodik másokkal, mert aki tehetetlen, az másokat sért, méltatlankodnak vele, mert tehetetlenségében minden méltánytalanságot elvisel. Itt a helyzetről van szó. Méltatlankodásának az oka a tehetetlenségében van, tehetetlenségének oka a helyzetében. A filozófia méltatlan helyzetben van, a filozófia ezért méltatlankodik. Mondjuk így: Hát lehetséges az, hogy az iskolai oktatásban van hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, a tanulás tanulása és pályaorientáció, csak éppen filozófia nincs. Úgy nincs, ahogyan a teremtés kezdődött ezzel: az Úr egy egész napot a világosság teremtésére fordított, és csak akkor kezdett a rend és a dolgok teremtéséhez, amikor volt világosság. Világosság, amelyben látnak a teremtmények. Világosság, amelyben látszanak a teremt-